Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - A református teológiai tanítás otthona 1600-1637
20 A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN A REFORMÁTUS TEOLÓGIAI TANÍTÁS OTTHONA 1600-1637 A 16. század utolsó évtizedeiben hagyománnyá vált, hogy az iskola volt diákjai közül választotta ki tanárait. Ilyen volt a hódoltságból származó Újfalvi Katona Imre is, aki 1598-ban lépett a pataki rektorok sorába. Tanult Wittenbergben és Heidelbergben, de igazi hatást már ez utóbbi egyetem szellemisége gyakorolt rá. Erős vitakészséggel a szigorú református tanítás képviselője volt, még saját elöljárója, a zempléni esperes tekintélye sem akadályozta meg, hogy vele szemben határozottan és nyíltan fellépjen a szabad akaratról szóló polémia során. Nem kímélte ugyanakkor a jezsuitákat sem. jából magával hozta a főúri patrónusi elkötelezettség igen erős öntudatát. Apja, a köznemesi sorból a bárók közé, majd az erdélyi fejedelmi székbe emelkedett Rákóczi Zsigmond, az első teljes magyar bibliafordítás (Vizsolyi Biblia, 1590) legfőbb támogatója volt. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna egyaránt erős református hátterű neveltetésben részesült, mélyen vallásos, művelt, könyvgyűjtő házaspárként vált ismertté. A pataki iskolát életük végéig a sajátjuknak tekintették, művelődéspolitikájuk kiemelt területeként kezelték. A Rákóczi család történetének alakulása közvetlenül befolyásolta a kollégium sorsának menetét. Amikor II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc katalizált 1660-ban, a pataki református iskola elvesztette a bőkezű mecénást és helyzete is kiszolgáltatottá vált. A város szépen gyarapodott, 1631-ben több mint 580 háztartást rögzítettek az urbáriumban. Ez megközelítőleg háromezer lakost jelent. A falakon belül, a belvárosban a lakosság mintegy ötödének jutott hely. Sárospatak 1636-ban az uralkodótól újabb kereskedelmi kiváltságot kapott. Rákóczi 1645-ben morva anabaptistákat hívott Patakra, s élt Kispatakon néhány katolikus család is, akiket még a Perényiek telepítettek ide délvidéki birtokaikról, őket az újhelyi pálosok gondozták. Intézményes megjelenése azonban 1663-ig, amikor a jezsuiták betelepültek, csak a reformá- tusságnak volt. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna
