Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)

Dienes Dénes: PROTESTÁNS ISKOLA A 16. SZÁZADBAN - A humanista református kollégium, 1577-1599

A PROTESTÁNS ISKOLA A16. SZÁZADBAN

16

A 16. századi Sárospatak protestáns iskolája szép ívű fejlődésen ment keresztül. Diákjai elsősorban még erős humanista műveltséget adó jellege miatt keresték fel. Név szerint nem egészen félszázat ismerünk közülük. Világosan kitetszik e névsorból, hogy a kollégiumot nem csak az egyházi pályára készülők látogatták, hanem jelen voltak a későbbi világi értelmiség tagjai is, közöttük a helyi pataki társadalom deákos műveltségű emberei, sőt a nemesség és a főnemesség is képviseltette magát. Tanárain és diákjain keresztül a hazai és az európai protestáns kapcsolatrendszer egyik fontos láncszeme lett az iskola. Hazai viszonyok között minden bizonnyal a legnagyobb hatást Bártfától nyerte, s érvényesülhetett Tolna iskolájának szelleme is. Tolna tekintetében a hatás viszonos volt, mert nem csak kapott onnan, de Patak is adott tanárt a hódoltsági mezővárosnak. Megvolt a kapcsolat a tiszántúli vidékekkel (Debrecennel, Mezőtúrral) és Erdéllyel. A legnagyobb hatás természetesen a közvetlen földrajzi környezetben érvényesült, a Hegyalja több mezővároskájában színvonalas iskola formálódott ki ezekben az évtizedekben. A Felső-Magyarország szellemi életében betöltött szerep jelentőségét húzza alá a szepességi kryptokálvinista körrel kiépült összeköttetés. A tanárok és a diákok között is voltak felső-magyarországi németek és szlovákok. A nemzetközi kapcsolat tengelyében ezekben az évtizedekben kétségkívül a wittenbergi egyetem volt, de a század vége felé egyre erőteljesebben formálódott az összeköttetés a heidelbergi egyetemmel és a strassburgi főiskolával.

Ha a tanárok irodalmi munkásságát vizsgáljuk, akkor általában azt mondhatjuk, hogy a teológiába ágyazott humanizmus uralta a tananyagot. A bevezetőnek számító elemi ismeretek és latin grammatika alapjaira épült fel az az illustre gymnasium vagy illustris schola, ahol a nyelvtudomány, orvoslás és természettudományok, történet- írás, filológia, jog és természetesen a reformátori teológia bizonyos, a korban a hazai viszonyok között elvárt elemeinek előadása folyt. A 16. század utolsó harmadában egészen bizonyosan már abban a sajátos kollégiumi struktúrában, amely a magyarországi protestáns talajon formálódott ki, s az elemi iskolától a gimnáziumon keresztül a felsőfokú tagozatig nyújtott ismereteket a tanulni vágyók számára.

Protestáns lelkész a 16. században. Ilyen lehetett a tanárok viselete Is, leszámítva a liturgikus öltözetként használt albát, a fehér, zárt felsőruhát