Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
FŐGIMNÁZIUM ÉS FŐISKOLA - A KOLLÉGIUM A KIÉPÜLŐ MODERN OKTATÁSI RENDSZERBEN - Árvaságból a csúcsokig - Finkey Ferenc
127 Tanári pályája ezzel csaknem befejeződött: még egy évig a szegedi egyetem alkalmazásában állt, de helyben nem kapott lakást, így Budapestről utazva látta el kötelességeit. Majd 1923-tól legfeljebb csak kiegészítő tevékenységként adott órát a pesti Közgazdaságtudományi Karon. A Horthy-korszakot azonban már nem tanárként, hanem királyi igazságügyi főtisztviselőként szolgálta végig. Előbb koronaügyész-he- lyettesi megbízást kapott, majd a kúria tanácselnökévé emelték, végül 1935-ben királyi főügyésszé nevezte ki a kormányzó. Ezzel az országgyűlés felsőházi tagjává is vált. Röviddel ezután elnyerte a magyar királyi titkos tanácsos címet, illetve az Országos Bírói és Ügyvédi Vizsgabizottság elnökévé is avanzsált. 70 évesen kérte nyugdíjazását. Még nyugdíjasként is vállalt azonban szakmai feladatot: 1942-től a Fiatalkorúak Budapesti Felügyelő Hatóságának lett az elnöke. Élete utolsó szakaszában családjával együtt csaknem földönfutóvá lett: Budapest ostromakor több találat is érte budai lakását, amelyet ezután kifosztottak. így súlyos nélkülözések közepette feleségével együtt Sárospatakra tért haza. Utolsó napjáig aktív, alkotó életet élve, sorsával, egyre romló egészségi állapotával megbékélve csaknem napra pontosan 79 évesen távozott az élők sorából. Tudományos és ehhez kapcsolódó szakmai közéleti tevékenységének alapjait a sárospataki professzori évek alapozták meg. Érdeklődésének homlokterében mindvégig a büntetőjog maradt, azon belül pedig különösen intenzíven foglalkozott a fiatalkorú elkövető társadalmi (re)integrációjának lehetséges kérdéseivel. Szakmai felfogását messzemenőkig meghatározta az az elv, miszerint a büntetés nevelési, pedagógiai eszköz a társadalom kezében, így a jövőbeni esélyeket, lehetőségeket mérlegelve kell dönteni egy-egy vétkes elítélésekor. Igen mértéktartó — bár nem teljesen elutasító - álláspontot képviselt a halálbüntetéssel kapcsolatban. Szakmai véleményét nagy mértékben befolyásolta számos külföldi tapasztalata: még pályakezdőként hosszas tanulmányúton vett részt Ausztriában és Németországban, majd a századfordulón a börtönügyi viszonyokat vizsgálhatta - miniszteri megbízásból - Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában. Látókörét jelentősen szélesítette az 1910 nyarán elnyert kormányzati ösztöndíj, amelynek keretében az Egyesült Államokban tanulmányozhatta tíz szövetségi állam javítóiskoláinak és fiatalkorú börtöneinek működését, azok éppen aktuális átszervezésének folyamatát. Itteni tartózkodása során képviselhette a magyar jogtudományt a washingtoni nemzetközi börtönügyi kongresszuson. Finkey Ferenc pataki és későbbi tanári tevékenységére is messzemenően hatást gyakorolt Kövy Sándor és Emődy Dániel szellemisége. Örökségükkel azonosulva ő is fontosnak tartotta, hogy a jogászképzés ne szorítkozzon az elméleti tudnivalók részletezésére. A gyakorlati példák részletes megtárgyalása, disputák szervezése, a hallgatók számára a börtönlátogatások rendszeresítése mind-mind olyan pedagógiai eszköz volt, amelyeket Finkey elhagyhatatlannak tartott az alapos képzés szempontjából. Szemináriumokon segítette igyekvőbb hallgatóinak a tudományos elmélyülést, a gyakorló jogászoknak készülőket pedig a patronázsmunkába vezette be. Ennek segítségével a hallgatók aktív szakemberek segítségével nyerhettek betekintést a bűnelkövetők pártfogói szisztémával való segítésének, jó útra terelésének gyakorlatába. (Finkey aztán Pozsonyban is megteremtette a jogászképzés és a patronázs rendszer közötti intézményes kapcsolatot.) Finkey tekintélyes szakirodalmi, tudományos tevékenységet is kifejtett. A büntetőjoghoz és a büntetőjogi perjoghoz, továbbá a jogbölcsészeti előadásaihoz egyaránt készített tankönyvet. Emellett további monográfiákat és számtalan szaktanulmányt, Dr. FINKEY FERENC K0RCNA¥G|E5Z 1Ö?0 - 1949. ÉS NEJE -ST RDflCSY ERZSÉBET 16.?? -1935 üli VAGYOK A FELTÁMADÁS ÉS Al ELET Finkey Ferenc és felesége sírköve a sárospataki református temetőben