Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
Istentiszteleti rend
koronát Szenei Molnár Albert munkássága helyezte rá. A 150 genfi zsoltárt a 17. század elején 6 fordította magyarra. Fontos megemlítenünk a korai imádságos könyveink közül pár művet. Heltai Gáspár Vigasztaló könyvecskéjét (1553), Medgyesi Pál fordításában megjelent Bayle Praxis Pietatis-t, Czeglédi István Lelki harcban való bajvívásról (1659) című imádságos könyvét. Mivel Sárospatakon jelent meg 1666-ban Köleséri Sámuel Bánkódó lélek nyögései címmel a gyötrő, fájdalmas nemzeti hangvételű könyvecske, szükségesnek tartjuk kitérni rá. Mikor a könyv megjelent, már tombolt az ellenreformáció. A 16-17. századi zsinati végzésekben is fordulnak elő szertartási utasítások, azonban Agendák megjelenéséről szintén gondoskodtak elődeink. Nemcsak egyes személyek, hanem hivatalos egyházi testületek is. Pár fontos Agendát soroljunk fel, a teljesség igénye nélkül. Honterus János, Heltai Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Bornemisza Péter és Huszár Gál munkái. Fontos Beythe István Ágendás könyve (1582), mert az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben több helyen szerepel, mint az eklézsia tulajdona. A 17. századból pedig meg kell említenünk Szenei Molnár Albert, Milotai Nyilas István és Samarjai Máté János Ágendáit. A vizitációs jegyzőkönyvek tudósítanak bennünket arról, hogy milyen könyvek voltak a gyülekezetek tulajdonában. Törekedtek arra, hogy Biblia mindenhol legyen, ez Magyar Biblia név alatt szerepel. Minden bizonnyal a Károli Bibliáról van szó. Tis^atarján, Borsod vm. 1639: „Két könyv, templomhoz való. Egyik Petras Besseas in Evangelio, másik Praxis Pietatis. Ennek felette egy Magyar Biblia. ’ -01 Sajnos Petrus Besseus munkáját nem tudtuk azonosítani. A Praxis Pietatis-ról előbb tettünk említést. Alacska, Borsod vm. 1639: „Vagyon egy éneklő könyv is, mely Varadon nyomtattatott. ’™2 A külföldi peregrinusok közül Szenei Molnár Albert olyan műveket jelentetett meg külföldön, amelyekre itthon a legnagyobb szükség volt. A Vizsolyi Bibliát revideálta (Hanau 1608), franciából lefordította a genfi zsoltárokat, és magyarra átültette Kálvin Kis Institúcióját. Kálvin János műve több gyülekezet tulajdonában ott volt. 201 202 201 SRKLt. Kgg. II. 6. 178. 202 SRKLt. Kgg. II. 6. 307. 89
