Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
Egyházlátogatás (Canonica visitatio)
Egyházlátogatás Canonica visitatio Az egyházlátogatás latinul canonica visitatio. A latin elnevezés több, mint egyházlátogatás, mert canonica visitatio esetén a vizitátorok a gyülekezet életét vizsgálják, hogy az mennyiben felel meg, illetve miben és mennyiben tér el a canon-ban (Szentírásban) megjelölt mértéktől, úttól. Mi reformátusok, már konfirmandus korunkban megtanuljuk, hogy a Szentírás (canon) hitünk és életünk egyedüli zsinórmértéke. Bibliai gyökerei az egyházlátogatásnak megtalálhatók mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. A héber pákad és a görög episzkeptomai jelentése: az igazra ránézni, vele törődni. Az Ószövetségben Isten azért látogatja meg az igazat (Sárát lMóz. 21,1; Annát lSám. 2,21) és látogatja meg népét, hogy segítsen rajta, vagy hogy a bűnbánó bűnösnek megbocsásson. A bűnöst is meglátogatja az Úr, hogy felelősségre vonja és megbüntesse. Az Újszövetségben az özvegyek és árvák, a szegények és a rászorulók meglátogatása szerepel, mégpedig alapvető erkölcsi követelményként. A gyülekezetek meglátogatása — az ilyen jelentéssel bíró egyházlátogatás - a keresztyénség apostoli korszakából indul. Ekkor még a megszervezett gyülekezetek felvigyázói az apostolok voltak. A tiszta evangéliumi életet vigyázták és ellenőrizték hangsúlyt fektetve a tanítás tisztaságára. Pál apostol rendszeresen látogatta a gyülekezeteket, illetve a gyülekezeteknek írt és küldött levelei tartalmazták a feddést, dicséretet, útmutatást. Az apostoli korban tett egyházlátogatás célját és gyakorlati jelentőségét így foglalja össze Szuhay Benedek: „Ellenőrizni tehát az új gyülekezetek hit- és valláserkölcsi életét, meggyőződni az egyházi szolgák és elöljárók buzgalmáról és állhatatosságáról, lelkiismeretesen felügyelni a gyülekezet jó rendjére és békességére s eszközölni mindezt a szeretet alapján.”4 A keresztyénség első századaiban fejlődött ki azon intézmény, hogy nagyobb városok papjai fölényt gyakoroltak kisebb gyülekezetek papjai fölött. A későbbi századok során, amikor a püspöki hatalom megszilárdult, a püspök kötelességei közé tartozott az egyházlátogatás. Hatodik századi zsinati intézkedésekből megtudjuk, hogy a püspököknek az egyházlátogatás során ki kellett kérdezniük az ott szolgálatot 4 Szuhay Benedek: Az egyházlátogatás. Miskolc 1900, 17-18. 14
