Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A Tiszán inneni egyházvidék
Már a reformáció térhódítása előtt szerzetesközpontok és gazdag iskolahálózat jellemezte a vidéket.1 Tanítóik külhoni egyetemeken jártak és magasan képzettek voltak. így a reformáció híre, tanítása nagyon hamar eljutott ebbe az országrészbe. A nagybirtokosok, a nemesség az 1550-es évekig csaknem kivétel nélkül csatlakozott a reformációhoz. Valószínűleg ebben az időszakban alakult ki a Tiszán inneni vidék jellegzetes protestáns egyház alkotmányi formája: a senioratus, azaz esperesség. Az itt lévő egyházmegyék részben a középkori egri püspöki egyházmegye, részben az esztergomi érsekség területén alakultak meg. Ez az egyházvidék magába foglalta a történelmi Abaúj, Borsod, Gömör, Kishont, Torna, Ung és Zemplén vármegyék jelentős részét, valamint néhány községet Bereg, Heves, Sáros és Szabolcs vármegyék területéről.2 A Tiszán inneni református egyházvidék csak 1735. március 4- én a bodrogkeresztúri konvent intézkedése következtében iktatta be tisztébe a püspököt. Addig megmaradtak az esperesi kormányzat mellett. Az egyházmegyék esperesei egymástól függetlenül püspöki jogokat gyakoroltak és gyakran használták a szuperintendens3 címet is. A 16. század végéig magukat a gönci, a felsőmagyarországi kánonok, a bor- sod-gömör-kishonti cikkelyek szerint igazgatták, és egymással unióban éltek. Az unióba beletartoztak a szláv evangélikusok (luteránusok) is. Az unió szorosabbá tételére 1635-ben történt egy kísérlet. Majd 1646-ban a szatmárnémeti nemzeti zsinat püspökválasztásra utasította a kerületet, de kézzelfogható eredménye ennek a rendelkezésnek sem született. A vizsgált területen a vizitációk legkorábbi dokumentumai a 16- 17. század fordulóján keletkeztek, majd kiegészültek a 17. századi dokumentumokkal. A forrásanyag a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltárában található. Túlnyomóan magyar, kisebb részben latin nyelvűek: A Tiszán inneni református egyházvidék 1 A protestáns humanista iskola. In.: Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598). Hernád Kiadó Debrecen, 2004.25-27. Nemzet, egyház, művelődés I. Sorozatszerk.: Dienes Dénes. 2 Dienes Dénes: Református Egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17.század. Osiris Kiadó, Budapest. 2001. 431. 3 A magyar protestáns egyházakban a püspöknek leggyakrabban előforduló elnevezése. 11
