Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

Dr. Gulyás József (1885-1945)

Szatmárnémetiben kezdte tanári munkáját 1909-ben. Egy év után azon­ban már Sárospatakra került, és ott is maradt élete végéig, tehát 1910-től haláláig, 1954-ig. Földi maradványai a pataki temetőben pihennek. A pataki főiskola évkönyvében (1939) ezek az adatok olvashatók neve mellett: Minősége: egy. m. tanár, c. igazgató, r. tanár. Képesítése: magyar, latin (görög alapvizsga). Az 1947-48-as évkönyvben pedig ez olvasható róla: „Dr. Gulyás József c. igazgató, tanár volt 1909. szeptember 1-jétől, intéze­tünkben 1910. szeptember 1-jétől, nyugalomba vonult 1945. szeptember 1- jétől. Jegyzet: A főiskolai nagykönyvtár őre.” Egész életében nőtlen maradt Ez azt is jelentette, hogy egész életét a Főiskolának szentelte, nyugdíjas korában pedig a Nagykönyvtárnak. Ha nem az iskolában volt, akkor a Nagykönyvtárban végezte munkáját, ült íróaszta­la előtt, kutatott, de közben kiszolgálta a kisdiákokat is, akik könyvekért jöt­tek. Kutatásai az irodalom területén főleg Csokonai költészetével foglakoztak. De emellett megírta a sárospataki főiskola történetét. Ehhez lefordította a 17. és 18. század latin nyelvű dokumentációit, köztük Comenius írásait is. Publikációinak nagy száma tanúskodik munkájának termékenységéről. „Kü­lönböző újságokban sok irodalmi, pedagógiai, egyházi cikket s verset, dal­szöveget közöltem. Iskolai ünnepélyen sok hazafias s tudományos felolva­sást tartottam, melynek legnagyobb része meg is jelent” - írja önéletrajzá­ban. (Jellemző szerénységére, hogy ezt az önéletrajzot két olyan apró cé­dulára írta fel, amelyet már régen elfújt volna a szél, ha a pataki Tudomá­nyos Gyűjtemények meg nem őrzi.) Ugyancsak ő írja: „Megzenésített dala­im: (és itt a dalok címe olvasható, majd akik megzenésítették, és a darab­szám) - Kovács Dezső (3), H. Bathó János (20),, Pásztor Zoltán (1), Jónás Jancsi (3)"... stb. Értékes munkálkodása elismeréséül a Magyar Philológiai Társaság, a Ti­sza István Tudományos Társaság, a Néprajzi és Irodalomtörténeti Társa­ság tagjául választotta, a Református Tanáregyesületnek pedig főjegyzője volt. 1916-tól szerkesztője volt a Sárospataki Hírlapnak, a Sárospatak-nak, a Közműveltség-nek, a Zempléni újság-nak. A pataki Nagykönyvtár úgy emlékezik és emlékeztet rá és értékes munká­jára, hogy egyik olvasótermét Gulyás József teremnek nevezte el, ahol Bertha Zoltán tanártársa által festett arcképe is látható. Dr. Gulyás József a pataki egyházközség presbitere, majd főgondnoka volt haláláig. Temetésén Darányi Lajos hirdette az igét. Ebből az igehirde­tésből is idézünk néhány részletet, mely megrajzolja Gulyás József jellemét, és az evangélium mértékével értékeli munkálkodását: A temetési igehirdetés alapigéje ez volt: „Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok. És aki közöttetek első akar lenni, mindenkinek szol­gája legyen. Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, 64

Next

/
Thumbnails
Contents