Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)
Dr. Gulyás József (1885-1945)
Szatmárnémetiben kezdte tanári munkáját 1909-ben. Egy év után azonban már Sárospatakra került, és ott is maradt élete végéig, tehát 1910-től haláláig, 1954-ig. Földi maradványai a pataki temetőben pihennek. A pataki főiskola évkönyvében (1939) ezek az adatok olvashatók neve mellett: Minősége: egy. m. tanár, c. igazgató, r. tanár. Képesítése: magyar, latin (görög alapvizsga). Az 1947-48-as évkönyvben pedig ez olvasható róla: „Dr. Gulyás József c. igazgató, tanár volt 1909. szeptember 1-jétől, intézetünkben 1910. szeptember 1-jétől, nyugalomba vonult 1945. szeptember 1- jétől. Jegyzet: A főiskolai nagykönyvtár őre.” Egész életében nőtlen maradt Ez azt is jelentette, hogy egész életét a Főiskolának szentelte, nyugdíjas korában pedig a Nagykönyvtárnak. Ha nem az iskolában volt, akkor a Nagykönyvtárban végezte munkáját, ült íróasztala előtt, kutatott, de közben kiszolgálta a kisdiákokat is, akik könyvekért jöttek. Kutatásai az irodalom területén főleg Csokonai költészetével foglakoztak. De emellett megírta a sárospataki főiskola történetét. Ehhez lefordította a 17. és 18. század latin nyelvű dokumentációit, köztük Comenius írásait is. Publikációinak nagy száma tanúskodik munkájának termékenységéről. „Különböző újságokban sok irodalmi, pedagógiai, egyházi cikket s verset, dalszöveget közöltem. Iskolai ünnepélyen sok hazafias s tudományos felolvasást tartottam, melynek legnagyobb része meg is jelent” - írja önéletrajzában. (Jellemző szerénységére, hogy ezt az önéletrajzot két olyan apró cédulára írta fel, amelyet már régen elfújt volna a szél, ha a pataki Tudományos Gyűjtemények meg nem őrzi.) Ugyancsak ő írja: „Megzenésített dalaim: (és itt a dalok címe olvasható, majd akik megzenésítették, és a darabszám) - Kovács Dezső (3), H. Bathó János (20),, Pásztor Zoltán (1), Jónás Jancsi (3)"... stb. Értékes munkálkodása elismeréséül a Magyar Philológiai Társaság, a Tisza István Tudományos Társaság, a Néprajzi és Irodalomtörténeti Társaság tagjául választotta, a Református Tanáregyesületnek pedig főjegyzője volt. 1916-tól szerkesztője volt a Sárospataki Hírlapnak, a Sárospatak-nak, a Közműveltség-nek, a Zempléni újság-nak. A pataki Nagykönyvtár úgy emlékezik és emlékeztet rá és értékes munkájára, hogy egyik olvasótermét Gulyás József teremnek nevezte el, ahol Bertha Zoltán tanártársa által festett arcképe is látható. Dr. Gulyás József a pataki egyházközség presbitere, majd főgondnoka volt haláláig. Temetésén Darányi Lajos hirdette az igét. Ebből az igehirdetésből is idézünk néhány részletet, mely megrajzolja Gulyás József jellemét, és az evangélium mértékével értékeli munkálkodását: A temetési igehirdetés alapigéje ez volt: „Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok. És aki közöttetek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen. Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, 64
