Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Szabadi István: „Flacco, quod pier ique fabulant... ”

érvelést: „Nam apud omnes nationes Illirico sermone utentes, ut apud Dalmatas, Croatos, Sclavos, Boznenses, Rascianos, Bulgaros, Stirios, Carinthios, Ruthenos ac etiam polonos et Bohaemos, qui a Dalmatis sunt oriundi, Itali appellantur Wlahi seu Wlazii... Hungari ab Illiris Wlazorum sive Wlahorum nomen, quos ita vocare invenerant, accepere eosque Olazak apellaverunt. Exinde postea mitescentes in dies a Scythica feritate retinentesque usum Romanarum literarum apud se ad Latinam terminationem et vocem leniorem Valacchos quasi Wlahos vocaverunt"Bongarsius forrás- ismeretének tudatában joggal lehet feltételezni, hogy ismerhette Verancsics Antal volt portai követ, majd egri püspök és esztergomi érsek munkáját. Le­velében talán erdélyi szász környezetben szerzett információi alapján a ger­mánokat jelöli meg névadóként, a név eredetéről előadott magyarázata (gallus, wallus, valachus) pedig meglepően pontos, hiszen az olasz és oláh népneveink valóban déli szlávok által közvetített kelta elnevezésre mennek vissza,1 2 és az említett párhuzamok is megállják helyüket. Az általa alkalma­zott történeti kritikai elv tehát mindenképpen korszerűnek mondható, követ­keztetései is helytállóak. Egy ponton téved Bongarsius, ugyanis Galícia [Halics, Gácsország] neve nem hozható összefüggésbe az oláhokkal: ennek eredete óorosz névre megy vissza,3 ugyanakkor Spanyolország északnyugati részének Galícia neve valóban a gall és a galata népnevek eredetijével tartozik össze. Történetírói érdemeit erdélyi szempontból az is növeli, hogy említett Rerum Hungaricarum scriptores varii című munkájához csatolt egy Erdély­ben található római feliratokat tartalmazó függeléket (összesen harminchárom feliratot közöl Gyulafehérvárról, Tordáról, Nagyenyedről és Nagyszebenből), s leírja, hogy Paulus Kertzius4 brassói orvostól kapta a feliratok leírását („ ea scias exscripta e charta, quam mihi P. Kertzii medici Brassoviensis humanitas 1 „Ugyanis az összes illír [balkáni szláv] nyelvet használók, úgymint a dalmátok, horvátok, szlavónok, bosnyákok, rácok, bulgárok, tájerek, karantánok, rutének va­lamint a lengyelek és a dalmátoktól eredő csehek is wlahnak avagy viasznak neve­zik az itáliaiakat... a magyarok pedig átvették a szlávoktól a wlasz avagy wlah ne­vet, és olasznak kezdték őket nevezni. Majd napról napra szelídülve a szittya vad­ságot levetkezvén s áttérvén a római betűk használatára a lágyabb latin elnevezés­nek és szónak megfelelően a valachusokat wlahoknak [oláhoknak] nevezték”. An­tonius Wrancius Sibenicensis Dalmata, Expeditionis Solymani in Moldáviám et Transsylvaniám libri duo. De situ Transsylvaniae, Moldáviáé et Transalpinae liber tertius. Edidit Colomannus Eperjessy. Budapest, 1944. 38. 2 Az angol Welsh, illetve az országnév Wales is végső fokon egy ókori kelta Volcae népnévből ered, s ugyanez az őse a magyar oláh és olasz népnévnek. Ld. A világ nyelvei. Főszerk.: FODOR István. Budapest, 1999. 1548. 3 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Budapest, 19884. 494. 4 Paul Kerzer (Brassó 1561-1600), wittenbergi peregrinus, 1588-ban Báthori Zsig- mond fejedelem udvari orvosa. 03 55 SO

Next

/
Thumbnails
Contents