Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Győri István: Pedagógiai lehetőségek a cserkészetben

3. Kötelesség önmagával szemben (saját jellemének, lelki és testi te­hetségének fejlesztése) A cserkészet célja: „A fiatalok támogatása abban, hogy kibontakoztathassák a teljes fizikai, szociális és lelki fejlődésüket, úgy, mint egyének, mint felelős állampolgárok, és mint a helyi, nemzeti és nemzetközi közösségek tagjai.” A célkitűzések megfogalmazása a teljes személyiség fejlesztését veszi célba, hangsúlyozza annak személyes és közösségi vetületét. így tehát nyu­godtan mondhatjuk azt, hogy ez egyértelműen átfogó pedagógiai célkitűzés. Ebből az derül ki, hogy a cserkészet, a saját öndefiníciója szerint olyan igény­nyel jelenik meg, hogy részt akar vermi az iljúság átfogó nevelésében. Ezt figyelembe véve, semmiképpen sem kerülhető meg az iskolával és az iskolai oktatással való párbeszéd illetve együttműködés. Ismeretes a „kettős nevelés” fogalma. A szocializmus idején ezen azt ér­tettük, hogy az iskola a tanulókat a materialista-tudományos világnézet szel­lemében, azaz a marxista pedagógia alapján akarta nevelni. Ez volt az akkori hivatalos oktatáspolitika elvárása. Ugyanakkor a családok még őrizték az akkori hivatalos oktatáspolitika által maradinak nevezett hagyományos, sok esetben vallásos értékrendet. Ezt a kettős nevelő hatást nevezték tehát kettős nevelésnek. Ennek a legnagyobb problémája, hogy ha a tanuló többféle, egy­másnak ellentmondó, kötelező jellegű elvárások kereszttüzébe kerül, ez köny- nyen zavart okozhat a személyiség fejlődésében. Könnyen képmutatóvá, cini­kussá válhat, ha nem kapja meg annak a szabadságát, hogy bármelyik felfo­gással önként azonosuljon. Ez leginkább a serdülőkorban jelent gondot, ami­kor a gyerekek eleve kritikusak és szeretnék valamilyen módon önmaguk azonosságát megtalálni. Ugyanez a helyzet alakulhat ki, ha a cserkészet által fontosnak tartott ne­velési célok továbbá az általa közvetített értékrend és a család vagy az iskola nevelési céljai és értékrendje között ellentét van. Ez az ellentét adódhat abból is, hogy nem ismerik egymás elveit és céljait, hanem csak a külsőségeket lát­ják a másikban. A cserkészet és a cserkészek napi gyakorlatát a cserkésztörvényekben megfogalmazott elvárások határozzák meg, amire az új tagoknak fogadalmat is kell tenni. 1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességét, amivel Istennek, embertár­sainak és hazájának tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú. 0312880

Next

/
Thumbnails
Contents