Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Hörcsik Richárd:A debreceni- és a sárospataki kollégiumok kapcsolata

állam felügyeleti jogának kérdése hozza összeköttetésbe a két iskolát és természetesen a két egyházkerületet.

Azonban a század hetvenes évek teológiai vitái eltávolítják a két kollégiumot, azok professzori karát egymástól. Ugyanis az ország teológiai életében ekkor bontakozott ki a Ballagi-Filó „feltámadás”-vita.1 Ez sokkal több volt mint két teológus személyes ellentéte. A Filó-féle új-ortodoxia küzdött a Ballagi köré csoportosult racionalista és liberális teológusokkal. Debrecen lett a központja az ortodoxiának, Patak Nagyenyeddel együtt pedig Ballagi csoportját követte.

Az országos méreteket öltő párharc helyi vonatkozásokban igen erősen jelentkezett a Debreceni Protestáns Lap és a Sárospataki Lapok hasábjain. Mondanom sem kell, itt már nemcsak két eszme, hanem a két kollégium is küzdött egymással. Patak maradi ortodoxiával vádolja Debrecent, az meg szabadszellemü káros liberalizmussal Patakot. A vita hevességének illusztrálására hadd álljon itt egy idézet a nagytekintélyű és higgadt természetű Balogh Ferenc „A Sárospataki Lapok legújabb torzszülöttjéről” című cikke befejezéséből. „Én egyszerüleg tévedésnek vagyok kénytelen nyilvánítani a t. collega úr ellenem hévvel végrehajtott támadását s jobban informált hangulatában felébredendő higgadtabb és emelkedettebb érzületére fellebbezek. ’Atyafiak vagyunk’ - mondá Ábrahám Lótnák. Ha el kell válni útjainknak, s t. collega úr balkézre menend, én jobb kézre menendek.”2

A század végére főleg a „közvetítő teológia” pataki képviselője Heiszler József hatására lehalkul a vita zaja és már ilyen hang szólal meg a Sárospataki Lapok hasábjain 1900-ban: „Önök tanár urak, miféle nemes hasznot eszközölnek azzal az áldatlan csipkedéssel... amelyet önként becsempésznek az oktatásra és buzdításra hivatott egyházi lapokba?... Egyik iskola a másik iskolával, - egy édes anyának iker gyermekei - állhat-e harcban anélkül, hogy annak a szent ügynek ne ártson, amelynek eddig szolgálatába szegődött” - veszi bírálat alá a két kollégium egymással vitázó tanárait.3

Radácsi György javaslatára és szorgalmazására ismét megindult a két teológia között a „baráti nexus”, a régi látogatások felelevenítésével. A patakiak vizitelését 1899-ben adták vissza első ízben a Debreceniek, Kiss Áron püspök és Balogh Ferenc professzor vezetésével, népes diáksereg kíséretében. A több napos látogatásról a Sárospataki Lapok vezércikkben számolt be, ahol volt közös ebéd, majális, bál, kirándulás és az elmaradhatatlan köszöntések sora. Bajusz József volt 48-as honvéd versben köszöntötte az egykor pataki diák tiszántúli püspököt, Kiss Áront. Az egyik versszak híven visszaadja a két iskola ekkori viszonyának a hangulatát.

1 Bartha Tibor (főszerk.): Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház 1867 és 1978 közötti történetéből. /Studia et Acta Ecclesiastica V./ Budapest, 1983, 158.

2 DePl., 1885. 1. szám, 20.

3 „Nyílt levél”, SL. 1900. 47. szám 985.

03124BO