Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

lépett elő az anyanyelv használata, mint ismertebb az idegen nyelvhez viszonyítva. Figyelembe kell venni tehát egyszerre az ismeretanyag természetét és a tanuló természetét.

Tagadhatatlan, hogy mindez lényegében Keresztúri pedagógiai gyakorlatában is megtalálható. Ebből nem következik azonban, hogy Ratke „tanítványa” lett volna, azaz módszere nem feltétlenül a német pedagógus elveinek egyenes, gyakorlati átvétele volt. Ratke meglehetősen ellentmondásos egyéniség volt, gyakorlata nem feltétlenül felelt meg hirdetett elveinek.29'1 Valószínűbbnek látszik abból kiindulnunk, hogy Európában igen hangsúlyos igény jelentkezett arra nézve, hogy az oktatás addigi módján változtatni kell. Bacon tanítása - aki a tapasztalatot tette ismeretelméleti alapelvvé - a XVII. század elején egyre ismertebbé vált. A tudomány hasznosságáról vallott nézete Ramus ilyen irányú s különösen a református teológiai gondolkodásban meglévő hatását megerősítette. A tudományt az élet hasznára kell művelni. Nem a tekintély a fontos, hanem a tényállás, nem az elvont ismeret, hanem oly következtetés, ami az élet dolgait előmozdítja. Ehhez pedig úgy jutunk, ha a részletekből vonjuk le a tanúságot az általánosra. A megismerés útjának induktív módszerével az oktatás addigi gyakorlatának átgondolására ösztönzött s felerősítette a didaktika iránti érdeklődést. Ez pedig nem egyetlen kezdeményezőt érintett, hanem általános jelenségként bontakozott ki. A Hollandiából és Angliából hazatérő magyar puritánus diákok első nemzedékének több tagja szinte azonnal - nem kis vitákat kiváltó - iskolareformmal kezdte tevékenységét.291 Ugyanezt tette később Apáczai is. Ratke neveléstörténeti jelentőségét persze kár volna kétségbe vonni, nem tartjuk azonban megalapozottnak azt az álláspontot, hogy Keresztúri az ő követője volt. Nem lehet Keresztúrit egyetlen forráshoz visszavezetni. A reformtörekvők merítettek a megelőző nemzedék jeles pedagógusaitól és a humanistáktól egyaránt. Ilyen eklektikus hatás érvényesült Keresztúri gyakorlatában is, és hozzátesszük, hogy nem csak külhoni tanulmányai során látottak, tapasztaltak, hanem itthoni előzmények is befolyásolhatták abban. Láttuk, hogy a durva, verekedő tanár Szegedi Kis István és Szilvás- újfalvi Imre álláspontjától egyaránt idegen, utóbbi kifejezetten hivatko2n FlNÁCZY Ernő: Az újkori nevelés története. 14-16 p.

£" MAKKAl LÁSZLÓ: A magyar puritánusok harca, i. m. passim. ZovÁNYI JENŐ: Puritánus mozgalmak, i. m. 1911. passim.

03 98 so