Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Schola Aulica - Udvari Iskola

fejedelmek, fiokat hű és tiszta életű, tudós tanítómesterek kezében szokták bízni: idejekorán pedig idegen országokba is, jó gondviselés alatt, elbocsátani, hogy ekképpen az egy igaz isteni félelemben, és az hasznos tudományoknak tanolásában őket úgy felöltöztetnék, hogy nemkülönben fénylene és tündökölne berniek az hasznos deáksággal megékesíttetett, szép nemességek, amint a fényes, fejér ezüsttálat az szép aranyalmák meg szokták ékesíteni".225 Jellemzőnek tarthatjuk, hogy a világi próza is olyan bevezetővel került az olvasó kezébe, amelyben hangsúlyos az ifjúság - jelen esetben az uralkodásra, vezető szerepre készülő fiatalok - neveltetése, taníttatása. Igaz persze, hogy ebben a korban a világi, a profán szöveg is erkölcsi nevelő szándékkal lát napvilágot. S a szerző, Heltai Gáspár, mintegy védekezés gyanánt - minthogy nem „lelki dolgokban” foglala- tos a műve - nyomatékosba munkájának hasznos voltát. Ugyanakkor világos, hogy Heltai megragadja azt a kínálkozó lehetőséget is, hogy az iskoláztatás felkarolására buzdítson. Munkájának korszakunkban aktualitást ad, hogy 1633-ban Lőcsén újra kiadták. Az előszó így inti a kegyes olvasót: „Ponciánus példájába látunk szép és jeles jószágokat; látunk azmellett elég gyarló és hitván dolgokat is. Szép jószág ez, hogy nemcsak ő maga uralkodik, hanem arról is visel gondot, hogy utána is legyen, ki bölcsen tudjon gondot viselni az birodalomra. Mert látja és eszébe veszi, hogy szép és nemes tudományok nélkül semmik az fejedelmek, és írástudás nélkül igen gyarló dolog az ő birodalmok. Ennekokáért nem kíméli az ő édes fiát, hanem bölcs mesterek tanítása alá adta. Mert az paraszt birodalom olyan, mint az háromkeréki szekér, avagy mint az sótalan étek, mellyel az ember igen hamar megcsemerledik. [...] Tekéletes- és eszesnek kell az férfiúnak, kiváltképpen az fejedelmeknek lönni. [...] Láthatjuk, mely igen hasznos dolog legyen, mikoron az szülők nemcsak arra ügyeköznek, hogy mind igazsággal, mind hamissággal sok marhát keressenek, és azt hagyhassák az ő fiaiknak: hanem mikoron őket felneveltetik oskolákban, avagy bölcs embereknél nemes tudományokban és jó erköl- csekben."226 Maga Rákóczi fejedelem is, idősebbik fiának írt intelmeiben, a későbbiekre nézve fontosnak tartotta a megbecsülését azoknak, akiktől a deáki tudományt tanulta, s akik ezután is mintegy tanácsadóa'' Magyar gondolkodók, 50-51 p.

a HELTAI Gáspár: Ponciánus császár históriája. Lőcse, 1633. RMNy 1571. Megjelent NemesküRTY István gondozásában és tanulmányával, Budapest, 1978, Szépirodalmi Könyvkiadó. Az idézet innen, 7-8 p.

OS 77 ío