Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Schola Aulica - Udvari Iskola

taki Kollégium különösen is a szívügye volt még jóval fejedelemmé választása előtt. Itt ösztönzője volt a fegyelmi- és tanügyi reformoknak, s az iskola életének kiemelkedő eseményeit személyesen látogatta.19' A nemesek nevelésére Németországban is alakultak iskolák, Tübin- genben 1589-ben, Casselben 1599-ben hoztak létre ilyen intézményt.198 A westfáliai béke (1648) után pedig jelentősen nőtt a számuk, s a későbbi időben közülük több úgynevezett lovag-akadémiává alakult át. Mintául tehát Cassel és Tübingen is szolgálhatott Rákóczi számára. Mindenesetre Orániai Vilmos, Németalföld szabadságküzdelmének hőse az apja által alapított dillenburgi udvari iskolában tanult testvéreivel, féltestvéreivel és a főnemesség gyermekeivel együtt - éppígy később Erdélyben a Rákóczi fiúk. Orániai tovább folytatta apja kezdeményezését testvérei nevelésével kapcsolatos fáradozásai során, meg volt győződve arról, hogy a nemesség számára nélkülözhetetlen a gondos szellemi képzés.199 II. Rákóczi György sem változtatott a fejedelmi központ nemesi iskolájának apjától örökölt koncepcióján.

Felvetődhet az is, hogy hazai előzmények szintén befolyásolhatták az udvari iskola létrehozását. Báthory István fejedelem és lengyel király unokaöccsét, Zsigmondot az Erdélybe telepített jezsuiták iskolájában neveltette, ahol az ifjú a helyi előkelők gyermekeivel tanult együtt.9011

Az új fejedelmi család Erdélybe költözését követően még nem közvetlenül Keresztúri nevelte a Rákóczi fiúkat, hanem az ő irányításával Erdőbényei Deák János, aki valószínűleg 1632-ben lett a fejedelem fiainak pedagógusa.201 Tanító-nevelő munkájának gyümölcseként, vezetésével a hercegek összeállítottak egy latin-magyar szótárt és szentencia gyűjteményt, amely meg is jelent 1635-ben Gyulafehérvárt.202 Ez a munka azonban bizonysága annak, hogy Erdőbényei János Kereszl!l' Markai LÁSZLÓ: A Kollégium története, i. m. 45-46 p. Ref. iskolák, 177-181 p.

I!l!t PAULSEN, Friedrich: German education past and present. Trans, by Lorenz, T. Lon- don-Leipsig, 1908, 112-113 p.

lil!' Vetter, Klaus: Am Hofe von Oranien. Stuttgart, 1991, 105-112 p.

200 p,:rrER KATALIN: Lorántffy Zsuzsanna. In Tamás Edit (szerk.): Lorántffy Zsuzsanna Album. Sárospatak, 2000, 42-43 p.

201 Herepei JÁNOS: Adattár I. 453 p. A Csecsemő Keresztyén ajánlásában Zsigmond herceg Prónai Mátyást nevezi meg, mint aki Keresztúri előtt nevelőjük volt. Ez bizonyára a sárospataki gyermekévekre értendő.

21,2 Janua lingvarum bilingvis Latina et Ilungarica. RMNy 1613.

03 70 so