Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Schola Aulica - Udvari Iskola

középfokon öt osztályt irányozott elő. Alapvető célja a latin nyelv olyan fokú elsajátíttatása, amely kellő alapot nyújt előbb a filozófiai, majd a teológiai tanfolyam felvételére. Ezért a görögből is elvárja az Újszövetség olvasását. Bán Imre úgy értékelte ezt a tervezetet, hogy Melanchthon rendszerét is tükrözi, de még inkább Sturm strassburgi iskolájában folyó, tökéletesen egyoldalú szónokképzésnek a hatását hordozza.1'1 Keresztúrinak minden bizonnyal része lehetett a tanterv bevezetésében, noha későbbi gyakorlata eltért az ebben megrajzolt verbális-retorikus képzés ideáljától.

Schola Aulica - Udvari Iskola

„ VA IÁNAK FEJEDELEMNEK inauguralásakor, fejedelmi hivatalidba való beállatásakor három fiai: György, Zsigmond és Ferenc; a két elsőket már a deák tudományra taníttatja vala, Herczeg Zsigmond jeles főember inspectiója, godviselése és Keresztury Pál becsületes református tudós prédikátor ember praeceptorok educálása alatt, kiknek tanulások alkalmatosságával az erdélyi úri és főrendek közül is némelyeknek fiók együtt taníttatnak vala vélek, mint Bethlen János, Lázár György s többek, és hogy illendő szép metódussal, jó renddel taníttatnának, nagy szép progres- susok, épületek vala ott is ...”.195 Szalárdy János történetíró tudósít így az udvari iskoláról, s mindehhez még hozzáfűzi, hogy a kollégium is jelesen működött, de a Rákóczi fiúk és társaik nem ott, hanem külön épületben tanultak. Heltai János nem tartja lehetetlennek, hogy az udvari iskola megszervezésével Rákóczi külföldi mintát követett, esetleg éppen németalföldi tapasztalatok alapján.1®’ Feltételezését bővíthetjük azzal, hogy kifejezett szerepe lehetett ebben Keresztúrinak is. A váradi rektorság betöltésének példája kapcsán „iskolaügyi tanácsadónak” mondtuk fentebb, s németalföldi tanulmányútjai során lehettek tapasztalatai a nemesség ottani iskoláztatásának körülményeit illetően is. De lehettek információi más forrásokból is a fejedelemnek. Öreg Rákóczi György feltűnő érdeklődést mutatott az iskolaügy iránt, a pal!fc| BÁN IMRE: Apáczai Csere János. 43-44 p.

mr’ Szalárdy János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rendezte, stb. SZAKÁl.Y FERENC, Budapest, 1980, Magyar Helikon, 145 p.

11,1 I IEI.TAI JÁNOS: Alvinezi Péter és a heidelbcrgi iKTOgrimtsok, i. m. 10 p.

cg 69 eö