Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Hazai állapotok a református iskolaügy terén - Pedagógiai törekvések a hazai református iskolázásban

Szilvásújfalvi sem mond ellent annak, hogy az iskolaügyben illetékessége van a magisztrátusnak, sőt az oktatás rendjének megszabását is annak hatáskörébe utalja. Mint Szegedi, ő is hangsúlyozza a tanács kötelességeként az anyagi feltételek biztosítását a tanárok és diákok felé egyaránt. Az egyházi hatóságnak is fontos szerep jut azonban, amikor a canonica visitatio során az egyházfegyelmi kérdések tekintetében az iskolában eljár. Nem mellőzi el a család feladatát sem, bár jelentőségét alárendeli az iskolai nevelésnek érték és módszer tekintetében. A tanár-szülő kapcsolat lényeges, a szülőnek ismernie kell az iskola rendjét, nehogy némely dologban másként járjon el. A rektor jobban tudja, hogy miként kell a gyermeket tanítani, ezért a szülők akaratának lehetőleg ne engedjen.

A tanulás lehetőségének az alaptényezői lényegében a Loci-ban olvashatókra emlékeztetnek. Kiemelkedően fontos a gyermek hajlama, képessége, valamint a tanár személyisége. A nevelő, oktató munka sikere főként ezen áll vagy bukik. Egyéb kedvező és kedvezőtlen tényezők játszhatnak ugyan szerepet az iskolázás alakulásában, de azok általában átmenetiek, hosszútávon nem meghatározók. Akadály lehet a kedvezőtlen társadalmi megítélése az iskolaügynek, a mostoha körülmények, a haza nyomorúságos sorsa.

Nevelés és tanítás szervesen összetartozik Szilvásújfalvi nézete szerint is. Az iskola feladata egyszerre a tudás nyújtása és az erkölcs kicsiszolása: értelem kegyességgel, ékesszólás bölcsességgel. A tanuló ezért már a kezdetnél a kegyesség formálását elősegítő hittani eszközökkel találkozik. Az olvasás a Miatyánk, a Hiszekegy, a Tízparancsolat és a sákramentumok szereztetési igéi alapján tanulandó. A humanista műveltségű pedagógus szinte izzó indulattal bírálja a klasszikus auktorok műveinek túltengését az iskolai gyakorlatban. „Nagyon csúnya dolog keresztyének iskoláiban egész könyveket előadni Homerostól, Vergi- liustól, Ovidiustól, Cicerótól, Terentiustól és másoktól, az evangéliumokból és apostoli levelekből, az Újtestamentumból pedig csak némi részleteket, azt is kelletlenül. Bűn, mondom bűn, hogy gyermekeink jobban tudják, ki a pogány Jupiter, aki hajadonok becsületét tépte le, mint azt, hogy kicsoda az Atya, Fiú és Szentlélek Isten, hogyan kell segítségül hívni és tisztelni. ” Egészen érdekes, hogy a Keresztúri Pál emlékét megőrző és az utókorra hagyományozó Bethlen Miklós több mint száz évvel Szilvásújfalvi után, jeles tanárairól megemlékezve ugyanezt a bírálatát

03 59 go