Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - Peregrinációja

képviselt, amely magán hordozta a puritanizmus jól felismerhető jegyeit is.

Amesius Kálvin teológiáját, a nagy reformátor hit-, egyház- és gyakorlati életrendszerét az 1572. évi Szent Bertalan éji vérnász áldozatai között mártírhalált halt filozófus, Petrus Ramus szellemi befolyása alatt fejlesztette tovább. Itt elég annyit megjegyeznünk - később, Keresztúri pedagógiájának elemzésekor még vissza kell térnünk hozzá - hogy Ramus „egész munkája lázadás a skolasztika” ellen, végeredményben antiarisztoteliánus bölcseletet alakított ki.101 Teológiájában a könnyen érthetőségre törekedett, kifejezésmódja egyszerű volt és világos. A puritánizmusban a teológia gyakorlati célokat szolgál. Olyan empirikus tevékenység, amely a hívő ember lelki életével foglalkozik. Amesius alaptétele sokatmondóan foglalja össze nézetrendszerét: „theologia est doctrina Deo vivendi”, azaz a teológia az Istennek élés tudománya.105 Méghozzá bene vivendi, a helyes élet tudománya, nem pedig scientia rerum divinarum. A keresztyén gyakorlat hangsúlya nem a kinyilatkoztatott objektív üdvtényen, illetve annak tételes rendszerbe foglalt magyarázatán van (skolasztika - protestáns ortodoxia), hanem a hívő és hitvalló szubjektumon. A hit a szív megnyugvása Istenben. A gyakorlati keresztyén élet, az Isten dicsőségét kereső cselekvés kerül előtérbe a tan gépies ismételgetésével szemben. Ebben jelen van a teljes ember, nem csak a maga értelmi, hanem érzelmi valóságával egyaránt. Sőt ez utóbbi gyakorlatilag fontosabb, mert a kegyesség, a pietas erősen érzelmi kifejeződést hordoz. Krisztus egy, egyetemes egyháza a gyakorlati valóságban nem nagy földrajzi területet átfogó szervezetben él, hanem az egy-egy helyre letelepedett, egymással önkéntes szövetségre lépett hitvallók gyülekezeteiben. Nincs tehát szükség magasabb egyházszervezetre, a gyülekezetek szuverén módon - Krisztus fősége alatt - egymás mellett élnek. Ezzel Amesius az episzkopális egyházrendszer kritikáját fogalmazta meg.

A leideni egyetemen a dortrechti szellem uralkodott, amikor Keresztúri 1624. augusztus 3-án ide beiratkozott. Mindazonáltal ez a szellem nem volt egészen érintetlen a puritánus eszméktől. Legbefolyáso"" CZEG1.K IMRE: Ramus életművéről, jelentősedéről és magyar hatásáról. Theologiai Szemle 1!>72, 330 p. SzAliő GÉZA: A magyar református orthodoxia. Bu<la|X‘st 1943,15 p. "ir' RÉVÉSZ IMRE: Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritánizmusban. Theologiai Szemle 1948, 11 p.

cg 37 eo