Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - Név, család

azonban nem több kalligrafikus szokásnál.2'1 A Keresztúri eredendően nem történelmi családnév, ezért nem kell a kalligrafikus »i (j)« betűt »y« formában jelölni.50 Az ékezet elhagyásának korabeli szokása - Keresztúri helyett Keresztúri, Bíró helyett Biro - sem követendő. Nevének írásmódja ezek alapján Keresztúri Bíró Pál.

A fentebb már tárgyalt 1581. évi urbáriumban a házas zsellérek és a halászok között található Keresztúron egy-egy olyan személy, akinek a vezetékneve Bíró (Byro). Mindkettő egyaránt Ioannes Byro, azaz Bíró János. (Az nem dönthető el, hogy vajon ugyanarról a személyről van-e szó.) Az 1607-ben rögzített névsorban a gyalogszeresek között szintén olvasható Bíró János neve. Talán nem vagyunk messze az igazságtól, ha föltesszük, hogy ezen Bíró Jánosok valamelyike lehetett valamely őse Bíró Pálnak. Ha így van, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy jobbágysorból származott, mégpedig a paraszti társadalomnak talán a középrétegében elhelyezkedő családból. ’1 Elképzelhető, hogy származásának öntudatos vállalása csendül ki egyik művéből. Későbbi éveiben gyakran polemizált katolikus ellenfelekkel. Egyik vitája során részletesen kitért jezsuita ellenfelének vádjára, miszerint „Férfiakat is gyakran a kapáról, a hegedő vonásról állatnac edgy széles gallérral a praedikátorságra" - tudniillik a reformátusok. „/1 kapáról? - volt keresztúri válasza - Mellyic jobb, a halász-é avagy a kapás? [...] A Sacramentomban is a kapásnac fáratsá- gánac munkájánac gyümöltséből iszunc. [...] Christus Urunc halászokat hit, vámost is hit a tisztre. Vétkezett benne? Hát az Isten régen tsordapásztort hit a Prophetai tisztre, mint Amost; kinec mit vétett?3~ Minden bizonnyal maga is kapálta ifjúságának éveiben a keresztúri

így közli aláírását SZILÁGYI SÁNDOR: II. Rákóczi György. Budajiest, 1891, Magyar Történelmi Társulat, 29 p.

•" A Kemztüry vagy Keresztury (PedLcx, Budapest 1997; illetve KENYERES ÁGNLS (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. 1-3 köt. Budapest, 1967, 1. köt. 904 p. |A továbbiakban MBHxl) alakot egyaránt helytelennek, a XIX. század romantizáló hajlamából alakult írásmódnak tartjuk.

!l A zsellérség nem feltétlenül jelentett nincslelenséget, különösen a szőlőkultúrában gazdag vidékeken. MARKAI LÁSZLÓ: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648). BudaiX'St, 1954, Akadémiai Kiadó, 36 p, különösen a 73. jegyzet.

12 Felserdült Keresztyén. Várad, 1641, (RMNy 1914), 393 p.

cs 15 so