Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Függelék - Keresztúri B. Pál munkáiból - Felsördült keresztyén
csak gondolkodásom is arról nem volt, hogy valaha e kis írásomnak szem eleiben kelletnék érkezni. Hanem minekutána a mi kegyelmes Urunknak, Fejedelmünknek jóra indult méltatlan oktatásomra bízattatott szerelmes két fiának az igaz vallásban való szép épületeket közhelyen megpróbáltam volna. Tetszék ő Nagyságának csakhamar, hogy a meghallott próbát minden rendi szerint leíratván, ő Nagyságának béadnám. Kedvetlen valék e dologhoz jó ideig, gyanúságban lévén azontúl az ő Nagysága bölcs és Istenes szándéka felől. Annak utána az ő Nagysága e felől való fejedelmi bölcs végezését illetlen ellenkezésemmel késleltetni lehetetlen vala. Protestálok másodszor a mi kegyelmes Fejedelmünk ő Nagyságának méltóságos tekinteti előtt is; mert noha mocskos írásnak rendiben az én nevemen láttatik szegezgetni, de egyáltallyában a fejedelmi méltóságot ingerli. Ez lön oka, hogy az homályban utat veszthetne, nevét is eltitkolá, kétség nélkül soha tőlem való féltében nevének borítékot nem keres vala, kiváltképpen aminémű marka pökő marhának magát írásában jelenti, és az én nevemet minden tehetségemmel együtt is mély gyermek játéknak ítéli. A Csecsemőket is, kiket rút komor orcával tekintél, nem hagyja, hanem játék formán nagy fene merészséggel ottan-ottan érdekli. Kétség nélkül ama fejedelmi két csemetén háborog, kiknek tekintetes neve alatt e Csecsemő Keresztyén sok felé, szép hírrel-néwel kiterjedt; és akiknek méltóságos nevekkel e könyvecskének eleit tündöklővé tettük. Irigyli ez csalárd, hogy az ő patikáján kívül ilyen két szép csemetének virágzását látja. Orrolja, hogy e kis könyvecskéből, még csecsemő korokban, közüllök ötven s hatvan esztendős Jesuitának homlokán a disputációban verítéket indítanának; búsul, hogy az ő tanításának gőgös rendin kívül a kisdedek a mennyei jóknak értelmére bőségesen jutnának. Ezeket érdekli azért, ezeket mérges írásában bizonyára, nem engemet. Ez ám ama Jesuitai mérges ördögi csalárdság! De jól vagyon, hogy noha kegyelmes fejedelmünk ellen rejtegeti mérgét, mindazáltal avagy csak így is maga gondolatlanul gyilkos akaratját világ eleiben okádná, és a mennyei kariul rendelt méltóság ellen, titkon forró elméjének magosán felemelt cégért készítene. Nem nyughatik az ár a zsákban, kimutatja magát, ha csak alig lehet is. Csudálom e Jesuitai vakmerő bátorságot, hogy akinek csendes vezérlése alatt minden váratlan veszélytől bátorságban nyugszik, annak vigyázó kegyelmességét nyílói 151 80