Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri pedagógiájának kortársi értékelése

Keresztúri maga tudatában volt tanító-nevelő munkája értékének. A tanítványai felkészültségét nem kis büszkeséggel hirdette, s abban nem csak azok képességeinek, de a saját munkájának szép gyümölcsét is látta. A Csecsemő Keresztyén című munka kapcsán kirobbant hitvita során ellenfele olyan megjegyzést tett, hogy a katekizmusnak bizonyos tételeit Keresztúri maga sem érti, nem hogy a tanítványai. Az öntudatot sugárzó felelet nem maradt el: „Ha közelebb járulnál, olyakat találnál ezek közül a csecsemők [tanítványok] közül, hogy aminémű üres edénynek látlak lenni, egy mise mondása alatt minden orvosi doktorságodbul kirázna. Ha nem hiszed, próbáld meg”.312

Az utókor sem mondhat mást, mint hogy Keresztúri korának legnagyobb pedagógus egyénisége volt. Péter Katalin értékelése szerint, a fejedelmi szülők „Keresztúrinál jobb tanárt a fiaiknak nem igen találhattak volna”. Pedagógusi nagysága abból adódott, „hogy nemcsak a tanítás végeredményével törődött, hanem a tanulás folyamatával is. Úgy lehetne fogalmazni, felismerte az egyéni képességek szerepét az anyag elsajátításának folyamatában, és gépies magolás helyett - más akkori tanároktól eltérően - értelmes okfejtést várt el a diákoktól”."1: A puritánus munkamorál hatotta át pedagógiai tevékenységét: „Használni és tanítani minden körülmény között”/14

Egyre hangsúlyosabban vetődött fel Európa-szerte a tanári személyiség fontossága. Annak az igénye, hogy a tanár, amellett, hogy helyes módszert követ, ne csak intellektusával, de teljes személyiségével hasson, ugyanakkor munkája iránt egészen elkötelezett legyen. Ennek hazai megjelenését egy 1652-es kátékiadáshoz fűzött módszertan világosan jelzi: „A tanítók semmit se mondjanak félkedvvel, haragosan, unodalmasan, csak imígy-amúgy rijogatva, béresképpen, hanem jókedvvel, szelíden, frissen, hogy a tanulókat a tanuláshoz édesgessék”.’15 Ugyanebben az évben Patakon jelent meg Comenius értekezése, amelyben tömören bár, de részletesen kifejti azokat a tanítói tulajdonságokat, amelyek az iskola boldogságát munkálják.310 Comenius

'n Felserdült keresztyén, 167 p.

1,3 PÉTER KATALIN: Lorántöy Zsuzsanna, i. m. 44 p.

:!M BÁN IMRE: A XVII. századi magyar puritanizmus irodalom- és művelődéstörténeti jelentősége, i. m. 178 p.

:lir’ RMNy 2457. Idézi Nagy Géza: Fejezetek... i. m. 76-77 p.

Fortius redivivus... RMNy 2432.

03 103 go