A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
II. rész - Barcza József: EGYHÁZUNK AZ 1956. ÉVI FORRADALOM IDEJÉN ÉS RAVASZ LÁSZLÓ JELENTŐSÉGE - A MEGÚJULÁSI MOZGALOM ELŐZMÉNYEI - A „Hitvalló Nyilatkozat” (1955) és a „hitvalló egyház” 1956- ban Magyarországon
tant, emberellenességet, államellenességet, társadalomellenességet leplező és ápoló álpietizmust.”9 A „bethánista összeesküvés” gyanújának árnyéka esett az aktív gyülekezetépítő munkát végző' lelkészekre. (Családlátogatás, házi istentiszteletek, ima- és bibliaórák, gyermek- és ifjúsági munka stb.) A hatalom megtalálta a felvirágzó gyülekezetek leépítésének alkalmas eszközeit, az „egyházi közérdek” hangoztatása ürügyén pedig helyükről könnyedén el lehetett mozdítani a „nem kívánatos elemeket.” A MEGÚJULÁSI MOZGALOM ELŐZMÉNYEI Ravasz László összegző áttekintése szerint „már 1955 nyarán a lelkészi konferenciákon megindult, 1956 tavaszától megerősödött és nyilvános állásfoglalássá vált egyházi közéletünkben az a tisztulási folyamat, amely az egyházi szolgálat, főként az igazgatás hibáit kívánta orvosolni.”10 Elegendő mennyiségű és hatású dokumentum áll már rendelkezésre ahhoz, hogy általánosítva ki lehessen mondani: „a magyar kálvinizmus valóban magára talált a huszadik század második felében, felismerte küldetését és az adott történelmi körülmények között mindent elkövetett, hogy annak eleget is tegyen.” Szerző ezt a Hitvalló Nyilatkozat elemzésekor állapította meg, ami röviddel később a „Megújulási mozgalom teológiai és egyházpolitikai alapja” lett.11 A „HITVALLÓ NYILATKOZAT” (1955) ÉS A „HITVALLÓ EGYHÁZ” 1956-BAN MAGYARORSZÁGON A Budapesti Református Teológiai Akadémia 1955. szeptember 15-én kezdődött centenáriumi ünnepségére eljött neves külföldi vendégek közül hárman konspirativ körülmények között jutottak hozzá német fordításban az azév tavaszán a teológián titokban készített és egy közeli parókián kicsiszolt Hitvalló Nyilatkozathoz.12 Szerzői az egyházkormányzat elvi állásfoglalásaival és hatalomgyakorlásával szemben a teológia, misszió, egyház és állam, valamint a klikk-uralom tekintetében foglalták össze mondanivalójukat. 1./ Teológiai alapon utasították el az adott társadalmi rendszert teológiailag igazolni akaró törekvést. „Hamisnak tartjuk ... azt a tanítást, amely szerint a megváltás erői úgy működnek a profán történelemben, hogy ott egy állandó, pozitív irányú fejlődést idéznek elő. A történelmi materializmus optimista fejlődés-hitének ez a szótériológiai szentesítése igeellenes. Igeellenes tehát az a teológiai mezbe öltöztetett történetfilozófia, amely szerint jelenlegi társadalmi rendünket a 9 Péter János: Szolgálatunk az egyetemes keresztyénség életében. Bp. 1953. 19-20. 10 Kézirat a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Nagykönyvtárának Kézirattárában (a továbbiakban: SpNK) Kt.d. 14,596. 11 Gombos Gyula: Szűk esztendők. A magyarországi kálvinizmus válsága. Washington, 1960. 109. 12 Szövegét Magyarországon Tenke Sándor tette közzé in: Confessio 1989. 2. sz. 118- 121. Irodalmát összeállította Bárczay Gyula in: Papp László i.m. 193-195., az 50. jegyzetpontban. 176
