A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ 1945 UTÁN - Beilleszkedés az új társadalomba: bűnbánat és reformtervek
tyén(ség) szóval. Kisajátították egy hatalmi rendszer alátámasztására, és sok helyen egyenlővé tették a gyakorlati antiszemitizmussal. A Zsinati Tanács 1945. május 9-i ülésén tett vallást bűneiről. Megvallotta, hogy nem teljesítette prófétai tisztét. Elmulasztotta inteni a népet és a felsőséget, amikor mindkettő Isten törvényével ellenkező útra tért, s nem állt ki egész bátran az ártatlanul üldözöttek mellett. Világi bölcsességek és új politikai rendszerek tanításaiban nem vette elég korán észre az evangéliumnak ellentmondó sátáni kovászt, és így szava bizonytalan zengésű trombita volt, amikor az egész világ harcra készült, és az Úr igaz követőit egy táborba kellett volna szólítani. Isten előtt nem menti magát azzal, csak az emberek előtt hivatkozik rá, hogy másokhoz mérten az egyház volt az egyetlen, amely az üldözöttek védelmére kiállott, és a hatalmasok tévelygéseire rámutatott. Szükségesnek tartja a Zsinati Tanács, hogy a magyar nemzet Isten ítélete alatt eljusson bűneinek üdvösséges ismeretére, és bűneit tökéletesen megvallja. A bűnbánatot követte az egyház megújulására való törekvés. Egyes személyek, presbitériumok, testületek, egyházmegyék és egyházkerületek külön-külön is foglalkoztak az egyház reformációjának aktuális kérdéseivel. Javaslatok és határozatok jöttek létre, amelyek rámutattak az új élet föltételeire. Ezek között kiemelkedő jelentőségű az Országos Református Szabad Tanács 1946. augusztus 14-17. között Nyíregyházán tartott ülése,170 amelyet a Magyar Református Ébredés című lap szerkesztősége (élén Bereczky Alberttal) és a Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társasága171 együtt hívott össze az evangelizáció, a reformáció és a magyar ébredés időszerű kérdéseinek megvitatására.172 Erre a megbeszélésre meghívták az egyház vala170 Lásd Békefi Benő (szerk. és kiad.): Az Országos Református Szabad Tanács — Nyíregyháza 1946. augusztus 14-17. - határozatai, deklarációi, kérelmei és az ott elhangzott közérdekű beszédek. Összeállította az "Állandó Bizottság", Bp. 1946. 171 A Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társasága 1938-ban, lényegében a Bethánia Egylet keretében alakult. Alapszabályát 1940. február 3-án írta alá ifj. dr. Szabó Aladár gödöllői lelkipásztor mint elnök és Békefi Benő lelkész mint ügyvezető; a Református Egyetemes Konvent 1940. március 26-án, a Belügyminisztérium 1940. július 23-án hagyta jóvá ill. engedélyezte működését. A Baráti Társaság így határozta meg célját: "Támogató részvétel a magyarországi református egyház evangelizációs munkájában, az Egyetemes Konvent által megszabott módon, mindaddig, míg az evangélizáció munkáját az egyház kizárólag hivatalos szervei útján önmaga nem kívánja végezni." A Baráti Társaság számos konferenciát tartott és kiadványt jelentetett meg. 172 Az Országos Református Szabad Tanács Előzménye: Az egyetemes Konvent Missziói Bizottsága összehívására közel 30, különböző beállítottságú, de az egyház megújulásáért egyaránt felelősséget érző lelkész és világi egyházi vezető' 1945. október 27-28-29-én, Budapesten, a Pasaréti Református Egyházközségben "konferenciaszerű háromnapos értekezletet" tartott az evangelizáció kérdéseinek megbeszélésére és az országos evangelizáló szolgálat megszervezésére. Ezen a konferencián a hangsúly az evangelizáció kérdéséről bizonyos mértékig áttolódott a reformáció problémakörére. Ezért a résztvevők egy csoportja - mivel a fölvetődött kérdések megbeszélésével és annak eredményeivel elégedetlen volt — elhatározta, hogy November végén összegyűlik ezeknek a kérdéseknek a megbeszélésére. - A Református Gyülekezeti Evangelizáció Baráti Társaságának elnöki tanácsa 1946 májusában tartott ülésén elhatározta, hogy augusztus közepén tartja meg a VII. 82
