A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ KULTURÁLIS HATÁSA - Az egyesületek kulturális szerepe
"A nemzetben a kultúra ölt testet, nincs kultúra nemzet nélkül. Viszont nincs faji vagy népi kultúra, ezek önmagukban kultúramentesek, illetve csak annyi a kultúra bennük, amennyi a nemzet. Ha a nemzetben a speciális fajit óvjuk - a vegetetívumot az élet elé helyezzük. Egy-egy fajon belül több nemzet keletkezik - egy nemzetközösségbe több faj tartozhat [...] különösen, ha a sorsközösség is segíti. A faji kultúrában a nemzetek pusztulása rejlik."152 A Konvent 1928-ban foglalkozott "az értéktelen álirredenta előadásoknak az iskolákból" (értsd: a református iskolákból) "való kitiltásával" is.153 Hogyan viszonyult a református teológia a modern világképhez és a természettudományokhoz? A maga különböző' irányai szerint, de — sajátos hagyományainak megfelelően - egészében véve pozitív módon. Sebestyén Jenó', az ún. "történelmi kálvinizmus" képviselője is azt tanította, hogy "mindazt, ami a természettudományok területén objektív eredmény, el kell fogadnunk".154 Hivatkozva arra, hogy Kálvin szerint a természettudományok Isten ajándékai, hívők és nem hívők együtt művelhetik, a természetből nyerhető' istenismeret "nem üdvözítő' [...], de mégis igaz" (Inst. I, 5), annyiban értékes, amennyiben aa kijelentésből nyerhető istenismeretre fölkészít. Sebestyén Jenő hangsúlyozza a református predestinációtan és az evolúciós szelekciótan különbségét.155 - Az újkantiánus irány szerint a természettudományok a dolgok természetét, a teológia az értéküket állapítja meg, s ez az ún. "axiológiai teológia" nem kerülhet ellentétbe az exakt tudományos megállapításokkal. A keresztyénség lényege eszerint az, hogy új értékrendszert hozott.156 - A barthiánus (dialektikai) teológia élesen elválasztja egymástól a természettudományokat és a hitet. Tagadja a létanalógiát Isten és a természetközött, tartózkodik az istenbizonyítékok, az apologetika, a világnézetekkel való ötvöződés minden formájától, ami szerinte egyfajta modern skolasztikalenne. Az egyháznak - tanítja - nem szabad semmilyen, így az idealista világnézethez sem kötődnie. AZ EGYESÜLETEK KULTURÁLIS SZEREPE A legfontosabb egyesületek - a Kálvin Szövetség, a Soli Deo Gloria (SDG) Diákszövetség, a Protestáns Irodalmi Társaság és a Bethlen Gábor Szövetség, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ), a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) - történetével kötetünk más helyütt foglalkozik, ezért itt csak kulturális szerepükről ejtünk néhány szót, részben levéltári anyag, részben saját kiadványaik alapján. 152 Konventi jegyzőkönyv. 1928. máj. 5, 168. p. 153 Lásd Újszászy Kálmán: "Kultúra és nemzet", In: Igazság és élet, 1937. 232-40. 154 Sebestyén Jenő': "Nietzsche és Kálvin", In: Református Szemle, 1916. 572-573. 155 Lásd Sebestyén Jenő': Református Dogmatika I., Bp. (akadémiai jegyzet) 1938. 98-99. 156 Vö. Tankó Béla: A világnézet kérdései és a ref. elvek. Debrecen 1939. 74
