A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK - A barthiánus vagy dialektika teológia

duális és közösségi etikában a puritán eszményeket és életvitelt ajánlotta.

Sebestyén Jenő teológiai megítélése ma sem egységes.62 Mindenesetre nagy szerepe volt abban, hogy a magyarországi református egyház megőrizte teológiai identitását, részben az "általános keresz- tyénséggel" szemben, részben - amint ezt Bucsay Mihály kiemeli - abban, hogy "a levert proletárforradalom miatt a katolikus klérus által vádolt protestantizmus a történeti kálvinizmus tekintélyes lobogója köré gyülekezhetett".63 De nemcsak ezért volt ennek az alapjában véve konzervatív iránynak pozitív hatása, hanem azért is, mert a református elveknek megfelelően a teológia érdeklődését nemcsak a belső-egyházi, de az egyházon kívüli dolgokra is irányította - épp hitelvei következtében, melyek szerint a szuverén Isten nem adja ki kezéből a profán világ politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális területeit sem. Ezért később lehetőség nyílt arra, hogy az ezen irány által befolyásolt ifjúsági mozgalmak a társadalom valódi kérdéseivel szembesüljenek,64 más erőkkel összefogjanak, s a II. világháború alatt nemcsak a meglevő hibák bírálóivá, de az új társadalom előkészítőivé is váljanak.

A BARTHIÁNUS VAGY DIALEKTIKA TEOLÓGIA

.4 barthiánus vagy dialektikai etológia iránya főként Kari Barth, bonni, majd bázeli neves református dogmatikus, az újkori protestantizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége nevéhez fűződik. A dialektikai teológia magyarországi fogadtatásával külön tanulmány foglalkozik e kötetben. Négy szempontot emelünk ki ennek az iránynak a magyar református teológiára gyakorolt hatását illetően. 1) Mivel Barth teológiájában következetesen az exisztenciálisan értelmezett Bibliát teszi meg végső autoritásnak, ezért szakít a német idealizmussal összefonódott, főleg kantiánus (részben hegeliánus) teológiával. A polgári társadalom hanyatlását fölismerve, el akarja oldani attól a teológiát: e szempontból jogos az "újreformátori" jelzó'használata az irányzattal kapcsolatban. 2) Részben volt tanítói (Kutter és Ragaz), részben személyes élményei hatására Barth kapcsolatba került a munkásmozgalommal, s az egyik első nyugati teológus volt, aki megértette és helyeselte 1948-ban a Magyarországi Református Egyház és az új Magyar Állam közti egyezményt. 3) A hitlerizmussal, annak hatalomra jutásától kezdve, szembeszállt, a Német Hitvalló Egyház egyik szellemi vezére volt (ez az egyház állt szemben az ún. "birodalmi" egyházzal): így segített abban, hogy a magyar teológusok

62 Vö. Jánossy Imre: "Teológiai irányzatok" i.m. 363. - Békési Andor: Sebestyén Jenó'életműve, In: Theológiai Szemle, 1984. 159-165.

63 Bucsay Mihály: "Egyházunk története a kiegyezéstől napjainkig" In: Studia et acta Ecclesiastical, i.m. 164-166.

64 Lásd ZsL-SDG fond 24d 34 és ZsL-KIE fond, 21-30. (Különösen a "Haszna volt-e a népfőiskolának?" kérdőívre adott válaszok és a budapesti népfőiskolái napokon az ifjúság által föltett társadalmi vonatkozású kérdések.)

40