A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK - Az újkantiánus irány
49 Már jóval Barth eló'tt lényegében "barthi" tételt mondott ki: Isten csak Isten által ismerhető' meg. 1920 után a belmissziói, spontán mozgalmak és a "hivatalos" egyház kapcsolatában érvényesülni kezdett az a koncepció, hogy - Ravasz László már idézett mondása szerint - az egyházat missziósítani , a missziót pedig egyháziasítani kell. A szervezeti közeledés és az egyházzal való összehangoltabb munka azonban még nem jelentette a belmisszió teológiai koncepcióinak föladását a gyülekezetekben folyó tevékenység célkitűzéseiben és módszereiben. A 30-as évek teológiai vitáira jellemzó' volt az "általános keresztyén- ség" (a belmisszió egyik elnevezése) és a "történelmi kálvinizmus" már érintett vitája. Az utóbbiak azt vetették a belmisszió képviselőinek szemére, hogy csak azt emelik ki teológiájukban, ami a többi protestáns egyházzal azonos tanítás (bűn- és váltságtan, személyes hit és döntés, egyéni kegyesség ápolása), és elhanyagolják a református specifikumokat (Isten szuverenitása, predesztináció, elvi alapokon álló politikai, társadalmi és kulturális tevékenység). A belmissziósok viszont egyrészt azt bizonygatták, hogy ők is "jó reformátusok", másrészt hiányosnak ítélték a történeti kálvinisták hitélményeit, hitük szubjektív elemeit. Kétségtelen, hogy a belmisszió legismertebb teológusánál, Victor Jánosnál is egyre jobban megfigyelhető' volt a református tradíció felé közeledés. Fiatal korában az "evangéliumi" (református és evangélikus) diákmozgalmak evangelizátora, a világhírű John Mottnak (a Keresztyén Diákok Világszövetsége vezetőjének, az Egyházak Vdágtanácsa egyik első' elnökének) magyarországi útjain kísé róje, iratainak magyarra fordítója. Victor bölcsészdoktori disszertációja49 50 az ismeretelmélet és a teológia határkérdései körül mozog; 1921- 1939 közt filozófiát és valláslélektant tanít a budapesti teológián. Nagy érdeme volt ökumenikus kapcsolatok építése; főleg az angolszász világ reformátusaival és egyéb protestánsaival voltak jó kapcsolatai. Népszerűek voltak az átlagos egyháztagok részére írt hitbuz- galmi iratai is, mint egyházi újságíró pedig sokat tett a belmissziói irány nyilvános védelméért - az "általános keresztyénség" vádjával szemben -, miközben ó' maga is közeledett a specifikusan református szellemű irányhoz,51 de elkerülve a történelmi kálvinizmus kizárólagossági igényét. Nevéhez fűzó'dik 1945 után a "kívülről befelé munkálkodó kegyelem" tézise, amivel azt fejezte ki, hogy Isten nemcsak az egyház által munkálkodik a világban, hanem a „világ" - értsd: a népi demokrácia - által kívülről befelé is hat az egyházra. AZ ÚJKANTIÁNUS IRÁNY Az újkantiánus irány teológiai mondanivalóját Böhm Károly Kolozsvári filozófus értékelméletére építette. Különbséget tett a "való" 49 Szabó Aladár: "A philosophia jövője" In: Protestáns Szemle, 1896. 209. 50 Victor János: Canterbury Anselmus realizmusa. Tahitótfalu 1924. 51 Lásd ugyanő: Református Hiszekegy. Bp. 1942. (1980-ban újra megjelent) és Dogmatika, Bp. 1954. (teológiai jegyzet). 37
