A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - ÚTKERESÉSI KÍSÉRLETEK

előtt a papot be sem engedték. Ma már örvendetes gyülekezeti munka folyik itt is. Azóta is több Konferencia tartatott, illetve terveztetett (Gyoma, Szikszó). A Kunhegyesi Konferenciát Sárospatakon Nagy Béla sógora vetette fel. Ez a »Kálvinista Szemlével« közös Konferencia] lesz [...]"

Az őrszentmiklósi tanácskozásnak az igazi jelentőségét talán épp ez adja meg, ti., hogy ott vitatták meg az 1921. augusztus 23-25- én Kunhegyesen tartandó közös konferencia részleteit és programját. Azt a gondolatot, amit a Péceli Program körvonalaz, az év folyamán sokfelé megbeszélték. E megbeszélések és viták során érlelődtek mindazok a kérdések, amelyeket a kunhegyesi konferencián megtárgyalva, az ún. Kunhegyesi Memorandum-ban37foglaltak össze. Eszerint a konferencia eredményei üyen megállapításokban foglalhatók össze: a törpegyülekezetek társítása, a nagy gyülekezeteknek legföljebb 3000 lélekszámú gyülekezetekre való tagolása, a lelkészi fizetések egységesítése, liturgiái reform, a vallásoktatás rendezése, vezérkönyvek készítése, lelkésztovábbképzés, gyülekezeti munkások képzése. A zsinat sűrűbb időközökben tartassák, a konvent helyére zsinati bizottság kerüljön, éspedig minden munkakör ellátására külön-külön bizottság, a zsinati törvénykönyvben hitvallás is legyen, amelynek alapján tétessék kötelezővé a törvények megtartása. Továbbá az alábbi témák szerepeltek még: az egyházi hatóság revíziója, az egyházi adózás reformja, az, hogy államsegélyeket csak az egyházi hatóságokon keresztül lehessen elfogadni, a közalap megerősítése, fegyelmezés.

A Kunhegyesi Memorandumot az ott megjelent 134 lelkész, tanár, tanító és presbiter írta alá; készítői voltaképp az éppen akkor ülésező Országos Zsinathoz intézték. Baltazár Dezső püspök két levelet is írt Forgács Gyulának - egy hivatalosat és egy magánlevelet -, mindkettőben azt fejtegetve, hogy a Zsinat miért nem tudja fogadni a küldöttséget. Szeptember 28-án mégis sikerült átadni a Memorandumot; ha gyűlésen kívül is, mégis a zsinati atyák jelenlétében történt meg az átnyújtás, kölcsönös beszédek kíséretében. így a Memorandum rákerült a zsinati javaslatok szokásos útjára; szeptember 28-án az elnök javaslatára tárgyalásra is kitűzték. Az ügy előadója szerint: "Számos nagybecsű gondolatot tartalmaz, melyek komoly megszívle- lésre, és esetleg úgy a törvényhozás, mint a legfőbb intézkedés körében figyelembevételre nagyon méltók." Az előadó javaslatára a Memorandumot azután több zsinati szakbizottsághoz utalták. A következő évi zsinati ülésen még újból elővették az ügyet, de az 1928-ra összehívott zsinat tárgyalási anyagában már nem találkozunk - legalábbis a plenáris üléseken - a Kunhegyesen fölvázolt kontúrokkal. A Kunhegyesi Memorandum megalkotásával azután gyakorlatilag meg is szűnik a Péceli Kör tevékenysége. Egy ideig formáhsan még létezik, de egyre kevésbé sikerül összehozni a Kör tagjait. Történelmi küldeté37 A Reformáció (1921., 181-186. ) a Kunhegyesen, 1921. augusztus 23-25. között tartott Országos Egyházi Értekezletnek szentelt külön száma közli a szöveget teljes terjedelmében.

31