A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - Bolyki János és Ladányi Sándor: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918-1948 KÖZÖTT - A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1916-1919-ES FORRADALMAK - A református egyház és a forradalmak
Az Országos Református Tanács "szabad egyház szabad államban" elvi álláspontja mellé jórészt azért vonakodtak fölsorakozni mind a lelkészek, mind az egyház világi vezetői, mert úgy vélték, hogy az új rendszer aligha fogja anyagilag támogatni az egyházat, aligha fog kongruát folyósítani papjainak. Az önfenntartásra való áttérés pedig az adott viszonyok mellett képtelenségnek tűnt; hiszen az egyház legtöbb problémája éppen anyagi természetű volt (még akkor is, ha azok egy része mögött, a mélyben, lelki és hitbeli okok húzódtak is meg). Az Országos Református Tanács forradalmi reformtörekvései így végül is nem valósulhattak meg; a gyülekezetek nagy többségét nem tudták megnyerni sem az egyetemes tisztújításnak, a zsinat önkéntes föloszlásának és az új alkotmányozó zsinat összehívásának. Az események fölgyorsulása, a kül- és belpolitikai viszonyok alakulása egyébként is más irányba haladt... 1919. március 21-én a Budapesti Munkástanács ülése határozatot hozott a hatalom átvételéről, és kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot. A megalakult Forradalmi Kormányzótanács valláspolitikája egészen más, sokkal radikálisabb vonalat követett, mint amilyen a forradalom elsó', polgári demokratikus szakaszának kormányáé volt. Márpedig a Forradalmi Kormányzótanács hatalmas lendülettel látott hozzá programjának megvalósításához. Egyik elsó” intézkedése volt az állam és az egyház szétválasztása, s ennek értelmében rövid idő alatt rendeletek egész sora született.12 Március 27-én a főváros Közoktatásügyi Bizottsága elrendeli az összes iskolában a vallástan tanításának azonnali megszüntetését, s a fölszabaduló órákat részben az adott társadalmi viszonyok ismertetésére, részben pedig közismereti tárgyak tanítására fordíttatja. A Budapesti Munkás- és Katonatanácsnak az iskolai vallásoktatás megszüntetéséről hozott rendeletét megelőzte az Újpesti Munkástanács határozata, amely még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt született, és a székesfehérvári közoktatási népbiztos 1919. március 24-én kiadott forradalmi parancsa a megye valamennyi tanítójához, amelyben, az iskolai vallásoktatás megszüntetésén kívül, bejelentette az összes iskola államosítását, az állam és az egyház szétválasztását, a vallásoktatás megszüntetésével fölszabadult órákon pedig a társadalmi ismeretek oktatását rendelte el. Március 29-én a Forradalmi Kormányzótanács rendeletet ad ki a nem állami nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről. A rendelet kimondja; a Magyar Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekinti, ennek megfelelően a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet saját kezelésbe * 12 oly élessé vált, hogy Baltazárt a Tanácsköztársaság idején egy napig őrizetbe is vették, amely körülményt később igyekezett a maga javára ki is használni. - Baltazár szerepe, tevékenysége, egyénisége elemző módon, tárgyilagosan máig tisztázatlan a református egyháztörténet-írásban. 12 Az intézkedést Petrák Katalin-Milei György: A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája, Válogatott rendeletek és dokumentumok, cikkek. Bp. 1959. c. kötete alapján közöljük. 17
