A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - Szentimrei Mihály: A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI - A LEVÉLTÁR
csak a jogbiztosító iratokról készítettek, a többit "vegyes iratok" néven summásan tartották nyilván. A kötött anyagokat és a családi levéltárakból letétként vagy más módon bekerült anyagot jegyzék nélkül őrizték. A 19. sz. derekán a szabadságharc leverését követően megszűnt a Kollégium diák-önkormányzati adminisztrációja. Ekkor került a seniori és contra-scribai archívumból az anyag ideiglenesen a könyvtárba, de a valóságban sokáig nem volt gazdája. 1889-ben a közigazgató javaslatára az Egyházkerületi Közgyűlés úgy döntött, hogy a Kollégium levéltárát Sárospatakon egyesítsék az Egyházkerület levéltárával, s legyen felelős gazdája. Ezt Miskolcról át is hozták és hozzájuk csatolták a Kollégium hivatalaiban levéltárivá érett anyagot és az addig a régészeti múzeumban tárolt középkori és Rákóczi-kori okleveleket és a céh-iratokat. Zsoldos Benó'kollégiumi tanár fogott hozzá a rendezéséhez 1890-ben. Több mint két évtizedig tartó tevékenységéről naponta munkanaplót vezetett. A rendelkezésére álló anyagot kettéválasztotta. A kötött és az általa jövőben beköttetendőnek ítélt anyagot különrakta, s ezzel nem foglalkozott. A többit egyenként kiemelve, a korábban elrendezett egységekből, szigorú időrendbe csoportosította. Ezek négy nagy fiókos-szekrénybe kerültek, folytatólagos sorszámozással. Minden egyes irat külön jelzetet kapott a szekrény betűjeléből, a fiók római számából és az irat sorszámából. A jelzeteit iratokról raktári elhelyezésükkel szinkronban haladó annotált időrendi "alapcímtárat" készített tíz kötetben, többezer oldalon, amely időrendi katalógusként is használható. Erre támaszkodva személy és helynevek kiemelésével betűrendes cédulakatalógust, tárgyszavak kiemelésével tárgyszó-katalógust alkotott. Mind a többezer oldalas időrendi leltárkatalógus, mind az említett két cédulakatalógus 250 ezernél több céduláját saját kezűleg írta. A Levéltárnak ez az un. Zsoldos-anyaga tulajdonképpen könyvtári módszerrel feldolgozottan, igen könnyen és gyorsan kutatható. A 20. században mind a Kollégium, mind az Egyházkerület hivatalainak levéltárivá érett anyaga folyamatosan nyert elhelyezést, így az egyházmegyék és az árvagyülekezetek anyagai, köztük az utóbbiak anyakönyvei is. A kötött anyag darabjai tárgyuknak megfelelően hozzásorolódtak a korábbiakhoz. A kötetlen iratanyagot már nem Zsoldos-módszerrel dolgozták fel, hanem nagyjából eredeti irattári rendjükben tárolódnak, levéltári dobozokban. A Levéltáron belül önálló rétegek még a miskolci Lévay József Református Főgimnázium 1821-tól gyűlt iratainak töredéke, valamint Sárospatak Mezőváros és Közbirtokosság zömmel gazdasági vonatkozású, 1567-1910 között, a sárospataki Vöröskereszt 1899-1939 és a sárospataki Vadásztársaság 1923-1941 között keletkezett iratai. Az idők folyamán mintegy 25 olyan kisebb-nagyobb családi levéltár került még be az állományba, amely családok valamilyen kapcsolatban álltak a Kollégiummal vagy az Egyházkerülettel. A Levéltár 663 folyómétert kitevő' anyagának további rétegezó'- déséről még az alábbiakat mondhatjuk. 246
