A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - Bolyki János és Ladányi Sándor: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918-1948 KÖZÖTT - A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1916-1919-ES FORRADALMAK - A református egyház és a forradalmak

kiválasztása Juhász Nagy Sándor - akkori kultusz-államtitkár - javaslatára történt. Az evangélikus Nagyiványi Fekete Géza titkári beosztásba került, a kormánybiztos személyi titkára Szűcs Ernő főre- ál-iskolai tanár, okleveles református lelkész lett; rajtuk kívül még egy gépíró alkotta a kormánybiztosi hivatalt.3 Egyik fontos teendője volt a kormánybiztosnak az elszakadó területekről részben kitelepített, részben menekülő lelkészek, tanárok, tanítók segítése, támogatása; hasonlóképpen föladata volt a jogilag az anyaországhoz tartozó, de valósággal elszakított területekre az államsegély eljuttatása, a talpraállás segítése. Mindezekhez járult a külföldi protestáns egyházak tájékoztatása, segítségük megszervezése és bizonyos diplomáciai tevékenység is, hiszen a kormány sok esetben semmiféle kapcsolatot sem tudott létesíteni egyes külföldi országokkal. így szívesen vette föl ezt a szálat. A kománybiztosi hivatal a Tanácsköztársaság első napjaiban szűnt meg.4

A református egyház legfelsőbb vezetése gyorsan reagált az eseményekre. A forradalom győzelme után hamarosan, november 2- án, az egyházkerületek püspökei és fó'gondnokai Budapesten már értekezletet tartottak, ahol a napirend a politikai helyzet alakulása volt. Az értekezlet állást foglalt a legfontosabb politikai és egyházi kérdésekben, s állásfoglalását körlevél formájában közzé is tette.5 Az egyházkormányzat véleményét kifejező eme publikáció természetesen az adott pillanat terméke volt: hatott rá a kálvinizmus demokratikus hagyománya, de megtalálható volt benne az ismeretlen jövőtől való félelem csakúgy, mint a területi integritás követelése. Hasonló szellemű, csak talán valamivel egyértelműbb a Protestáns Szemle "Köszöntés"-e,6 melyben a korábbi törvényes rend fölbomlása utáni következményeket latolgatja, és óv az "anarchiától". Az egyház és az állam szétválasztásának elkerülhetetlen voltát világosan látták az egyház elöljárói és teológusai egyaránt. A Protestáns Szemle 1919-es évfolyamában Pokoly József debreceni egyetemi tanár összefoglalja az akkor 130 esztendős probléma történetét, majd a jelen helyzetre utalva így summázza nézeteit: "Amint végzetes tévedésnek tartom szembehelyezkedni az új szociális rend kialakulásával, éppoly kevéssé tartom megengedhetőnek, hogy az egyház materialista elveknek behódoljon. Az új társadalmi rend nincs ellentétben a keresztyénség elveivel, sőt az evangélium, a gőzgépek korát 18 évszázaddal megelőzve. elhintette már annak csíráit. Ezért a keresztyénség és a mai tár3 Lásd Kováts J(ános) István önéletírása, kézirat a család tulajdonában.

4 A kutatás jelenlegi állása szerint pontosan nem tudjuk, mikor, s mely intézkedés következtében szűnt meg Kováts hivatala; 1919. március 26-án még kormánybiztosként ír alá.

5 A körlevél a Református Szemle 1918. november 12-i száma tette közzé. Idéz belőle Kónya István: "Az 1918-19-es forradalmak és a magyar református egyház". In: Alföld 1969. 7.SZ. 57.

6 Ravasz László: "Köszöntés". In: Protestáns Szemle 1918. 340-342.

13