A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - A KOLLÉGIUM FELSZÁMOLÁSA
szerint összeállított progresszív kategóriák alapján fizetett tandíjakból és internátusi díjakból, valamint a fokozatosan növekvő szupplikációs bevételekből tevődtek össze. A Kollégium teljes gazdasági mechanizmusát racionabzálta el, egészen a legációk, mendikációk és az ösztön- díjrendszer reformjáig. Ez utóbbit úgy, hogy "... kedvezményeket csak azon az alapon adtunk, hogy a Kollégiumon belül végezhető szellemi és fizikai munkák ellenértéke íratott az iskolai tartozások javára".63 Az iskola anyagi gondjait hordozó Gazdasági Választmány korszakunk vége felé sürgős feladatának tartotta, hogy még a csökkenő állami támogatást egyre inkább feleslegessé tegye, anyagilag függetlenítse a Kollégiumot, és a Tiszáninneni Egyházkerület áldozatkészsége, adományai, esetleg közegyházi áldozatvállalás legyen az a főforrás, amelyre szükségei fedezete tekintetében első renden támaszkodik.64 Elkészült a szupplikációnak egyházkerületi szabályrendelete, és az utolsó években az egész egyházkerületre kiterjesztetten folyt.65 A Kollégium racionalizált gazdasági mechanizmusának jó működését igazolja pl., hogy a megcsonkítás egyik évében, az esetleges megszüntetés Demokles-kardjával a feje felett, az 1949/50. iskolai évet deficitmentesen, 4.212.455,15 Ft Bevétellel; 4.212.164,18 Ft Kiadással; 290,97 Ft Maradvánnyal zárta a Pénztár.66 A KOLLÉGIUM FELSZÁMOLÁSA A nehézségekkel bátran, eredményesen küzdő, külső, belső gyarapodást, jó eredményeket produkáló sárospataki Kollégium felett, a negyvenes évek végén azonban már viharfelhők gyülekezetek. Ennek első jele volt, hogy a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt Zemplén megyei titkárai félhivatalosan azzal vádolták az iskolát, hogy a nem megfelelő a személyi összetétele, benépesítési rendszere, és nem tud beilleszkedni a magyar népi demokrácia művelődéspolitikájába.67 * Ettől kezdve fokozatos leépítés, majd az iskola megszűntetése következett. Lehetetlenné vált a peregrináció, szűkültek a külföldi kapcsolatok. Előbb megszüntették a Kollégium Kertészeti és Szőlészeti Középiskoláját, majd az Általános Iskoláját, Népfőiskoláját, Szabadakadémiáját, később a partikuláit, a Tanítóképző Intézetét. Az volt a terv, hogy helyette állami pedagógiai gimnázium létesül. A megszüntetett Református Tanítóképző Intézetet így méltatták: "Szerénység jellemezte mindvégig működését... hivatásérzetből, lelkiismeretesen, kitartással, csendesen dolgozott, és mégis az ország első intézetei közé emelkedett, növendékeit mindenütt szívesen választották meg. Sokan folytatták tanulmányaikat, és polgári iskolai, tanítóképző intézeti tanárok lettek, különféle egyetemi végzettséget szereztek. A környék 63 SRKLt. Igazgatótanácsi Jegyzőkönyv K.c.1.3., 1950. VI. 24. 17 pont. K.c.1.3. 64 Értesítő', Sp. 1948/49. 13. 65 U.o. 66 SRKLt. Igazgatótanácsi Jegyzőkönyv, 1950. VI. 24. 33. pont. 67 Kovács Máté: Feljegyzés a sárospataki református oktatási intézmények helyzetéről tartott megbeszélésről. Bp. 1948. Másolat. SRKNk. An. 8292. 222
