A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN - A második világháborút követő évek aktivitása Patakon
háború utáni években a Kollégium állandó tagozatává fejlesztett külön fiú- és külön leánynépfőiskolája, és a népfőiskolái vezetőket, falusi kulturális munkásokat képző' Szabadakadémiája. Az iskola merész vállalkozásaként tartják számon az annalesek a sárospataki Rákóczi-vár három éven át tartó gondozását, ugyanis "... s VKM.. a tulajdonjogot fenntartva a Főiskolánk gondjára bízta a Rákóczi-várat azzal, hogy a Főiskola tartozik abban régi célkitűzéseinek megfelelően népfőiskolát, népegyetemet, írók és művészek otthonát, továbbá történeti múzeumot létesíteni".48 Természetesen a saját anyagi eró'forrásaiból az iskola a Várnak szükséges és jóval később az állam által megvalósított falújítási munkáit nem tudta volna elvégeztetni, mégis "... Főiskolánknak gondviselés szerű volt az ott végzett három évi szolgálata: a közvetlen pusztulástól mentette meg nemzetünknek ezt a drága kincsét".49 A várkastélyban, az átvételkor szabott első három feltételnek eleget tett a Kollégium, — ahol ez idő alatt a Lorántffy Zsuzsanna Leányinternátus is működött, - a negyediket, a történeti múzeumot már nem hozhatta létre, mert a Rákóczi vár "... visszakerült a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közvetlen rendelkezése alá".50 A Kollégium háború utáni fokozott aktivitását jellemzi még, hogy az angol tagozat színvonalának emelése érdekében, a nyelv jobb elsajátítását segítendő, sikerült újra született angol tanárokat biztosítania,51 ami abban is gyümölcsözött, hogy a kultuszminisztérium által a Kollégium keretében is rendezett művészeti napokat az iskola Shakespeare: Julius Caesar-jának színvonalas angol nyelvű budapesti előadásaival tudta viszonozni.52 Az iskola extenzitásra is képes erősödését bizonyítja, hogy tagozatait általános iskolával szaporította, és megszervezte a Gimnázium és a Tanítóképző partikuláit. Az előbbiét Cigándon és Tokajban, az utóbbiét Ricsén. További új tagozatként 1947 szeptemberében megnyitotta Kertészeti és Szőlészeti Középiskoláját, amelyhez az Országos Földbirtokrendező Tanács az iskola megmaradt szólóje mellé, gyakorlóterületül, mintabirtokként gyümölcsöst és szántóterületet biztosított. Miután pedig részben nyugati segélyből megvásárolta a Kollégium, saját nyomdáját bővítendő, a Fischer féle nyomdát, készen állott a Nyomdász Középiskola következő új tagozatként való megnyitására. Ennek igazgatója Móricz Miklós, a nagy író testvére lett volna,53 de erre már nem került sor. Az iskola ezekben az években szervezte és végezte a Tiszáninneni Egyházkerület részére a lelkésztovábbképzést és a gyülekezeti munkások képzését. Ez utóbbit bibliaiskolai, kántorképző és vasárnapi iskolai vezetőképző tanfolyamok formájában. A Kollégiumban végezték a Sárospataki Református Lapok, a Sárospataki Ifjúsági 48 UO. 10. 49 Uo. 1948/49. 3. so Uo. 51 Uo. 1946/47. 11-12. 52 Uo. 14. 53 Uo. 22-23. 218
