A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - A HÚSZAS ÉVEK KEZDEMÉNYEZÉSEI - Cserkészmozgalom, tanítóképző, belmisszió, a népi, nemzeti problémák iránti érdeklődés
A HÚSZAS ÉVEK KEZDEMÉNYEZÉSEI CSERKÉSZMOZGALOM, TANÍTÓKÉPZŐ, BELMISSZIÓ, A NÉPI, NEMZETI PROBLÉMÁK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS Jó irányba nevelő' és újabb kezdeményezéseket elindító hatása volt annak is, hogy már korszakunk elején gyökeret vert Patakon a cserkészmozgalom. Az 1921/22-es tanévben Vincze Károly teológus vezetése és parancsnoksága alatt megalakult a 134. sz. Hegyaljai Eró' Cserkészcsapat gimnazistákból, "a vallásos és hazafias érzés, a testi erő, ügyesség, a hűség, a fegyelem és szolgálatkészség nevelése"5 célkitűzéssel. A cserkészmozgalom tovább terebélyesedett. 1926-tól Szabó Zoltán teológiai tanár szervezete teológusokból az öregcserkészek csapatát, ami 1928-ban került bejegyzésre 746/ö.sz. alatt, Timotheus Cserkészcsapat néven.6 Ennek kebelében jött létre a Regó'scsoport az 1934/35. iskolai évben;7 még korábban a vízicserkész részleg. Korszakunk elsó' felében a cserkészcsapatok táborozásaikat vízi- és sítúráikat is lehetőleg összekapcsolták az iskola és a gyülekezetek közötti kapcsolat ápolásával és mélyítésével. Igehirdető és kulturális szolgálatokat végeztek, műsorokat adtak, közben népünk életével, helyzetével ismerkedtek, kutatták ethnográfiai értékeit, szellemi és tárgyi néprajzi anyagot gyűjtöttek. A Kollégium történetében jelentős változást hozott korszakunk elején 1923-ban a Jogakadémia megszűnése. A trianoni határ elszakította azt a területet az országtól, ahonnan korábban a jogászifjúság regrutálódott.8 A 20-as évek végén, 1929-ben új hajtás nőtt a Kollégium fáján a kitörött ág helyébe, amikor az addig Állami Tanítóképző Intézet betagolódott a Kollégium testébe. Az egymással addig is jó kapcsolatban álló két intézet így még szorosabban összefonódott, bár az egyes intézeti ágak hagyományos autonómiáját az új iskolarész is élvezte. Az egyesülés évében megjelent közigazgatói jelentésben olvashatjuk, hogy "...szükséges a teljes tanügyi és anyagi függetlenség biztosítása, másfelől a közös eszmények szolgálatában a két intézetnek egybeforrása".9 Még a Tanítóképző Intézet egyházi vezetés alá kerülése előtt, 1921-ben a Teológiai Akadémia hallgatóiból és a képzős növendékekből alakult egy diákegyesület a Kálvin János Kör, amelynek kitűzött célja "... a leendő református lelkészek és református tanítók jóbarátságának és kölcsönös megértésének már itt az iskola falai közt való ápolása"10 volt. Gyökerében próbáltak volna segíteni azon az áldatlan állapoton, amely a gyülekezetekben szolgáló tanítók és lelkészek olyan sok bajt, keserűséget, gyülekezetek romlását okozó diszharmóniájából támadt. Havonként bibliaköri formában tartott összejöveteleiken közösen hallgatták és vitatták meg az áhítat után az iíjú5 Értesítő, Sp. 1921/22. 11. 6Uo. 1928/29. 112. i Uo. 1934/35. 141. 8 Sárospataki Református Lapok, 1923. 47. sz. 9 Értesítő, Sp. 1929/30. 12. 10 Uo. 1923/24. 49. 205
