A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
II. rész - Bölcskei Gusztáv:A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI MUNKA FÉL ÉVSZÁZADA SZOCIÁLETIKAI MEGKÖZELÍTÉSBŐL - A TEOLÓGIA UNIFORMIZÁLÁSA
nem szabad elfeledkezni az eredményről, de az eredmények hangoztatása mellett nem szabad elhallgatni a jogos kritikát sem. A konferencia hangsúlyozza, hogy Isten iránti hálával fogadja a háború megszűnését, a végzetes nyilas uralom alól való felszabadulásunkat, a demokrácia tiszta és szabad levegőjének lehetőségét s a nagy alkalmat arra, hogy megszabaduljunk sírunkat ásó nemzeti bűneinktől. De aggodalommal látja a gazdasági helyzet riasztó voltát, egy új, a réginél rosz- szabb bürokrácia elhatalmasodását, a panama és a korrupció megszaporodását, a gyűlölködés szellemének folytatólagos jelentkezéseit, a megtorlás kegyetlenségét és a mesterséges tömegszenvedélyeknek az igazságszolgáltatásban és az igazgatásban való érvényesülését. Nincs módjában az egyház vezetőségének, hogy ezekről a kérdésekről akár a sajtóban, akár a nemzetgyűlésen, vagy törvényhatóságon véleményét kifejthesse. Nincs más út számára, mint az, hogy előterjesztéssel él az államkormányhoz s az egyes időszaki kérdésekben elvi álláspontját kifejezi. Ezt teszi az összeomlás óta és tette a következő kérdésekben: rendőrségi túlkapások, közéleti korrupció, kegyelmezési jog gyakorlása, az erőszakos népcsere, új antiszemitizmus, hadifoglyok hazaszállítása, külföldi testvéregyházakkal való kapcsolatok helyreállítása, a földreform során elkövetett túlkapások és törvénytelenségek orvoslása, házassági jogszabályok módosítása stb ....... Végigtárgyaltuk az iskoláz ás kérdéseit is. ... Természetes dolog, hogy ez a felfogás nem ejti el az államsegély gondolatát mindaddig, amíg az államsegélyre számítani egyáltalában lehet. Ma az állammal szemben egészen más az igényünk, mint régen. Régen erkölcsi okok alapján vagy a méltányosság és a viszonosság elve alapján kértük az államsegélyt, most követeljük kisajátított földbirtokaink, tönkrement tőkéink, lerombolt épületeink kárpótlását. A magyar állam igen helyesen elismerte e kártalanítás kötelezettségét a hazatért deportáltakkal szemben. Ez a kártalanítási igénye minden kulturális és jótékonysági intézménynek is megvan azzal az államkormánnyal szemben, amely gazdasági politikánkat szigorú szankciókkal irányítja s az ország újjáépítésére vállalkozott. "14 A TEOLÓGIA UNIFORMIZÁLÁSA A relacionalitás kritériumának elhanyagolását jelzi az a tény, ahogyan az egymástól eltérő' teológiai-kegyességi irányzatok uniformizálása bekövetkezik. Az egyházkép alakulásának fontos eleme volt az ébredési hullám hatása a református egyházon belül. Az egyházi élet megjelenési formái közül az egyesületek feloszlatásával és beolvasztásával eltűnt a kis közösségek iránti igényt szolgáló forma, illetve hivatalosan nem kívánatosnak nyilváníttatott. Ennek az elemnek az egyházba való integrálása helyett annak elfojtása következett be, egészségtelenné és csonkává téve mindkét részt az egyházon belül. A háttérbe és illegalitásba szorított ébredési mozgalom és a hivatalos egyház között nem alakult ki egészséges párbeszéd. Ez egyébként 14 Uo. 26-27., 29. 196
