A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
II. rész - Bölcskei Gusztáv:A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI MUNKA FÉL ÉVSZÁZADA SZOCIÁLETIKAI MEGKÖZELÍTÉSBŐL
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI MUNKA FÉL ÉVSZÁZADA SZOCIÁLETIKAI MEGKÖZELÍTÉSBŐL írta: Bölcskei Gusztáv A mögöttünk levő évtizedek református teológiai munkásságának kritikai feldolgozása a mai nemzedék számára elvégzendő feladat. Ahhoz, hogy ez ne a "bűnbakkeresés" mechanizmusa legyen,1 hanem katarzist adó szolgálat, valóban teológiai munkát kell végezni. Teológiát csak teológiai kritériumokkal lehet mérni. Fontos teológiai aspektusra mutat rá Török István Barth nyomán, amikor egyfajta krisztológiai herezist lát megjelenni az ősi hitvallást - Jézus Krisztus Úr - kiegészítéssel ellátó teológiai vonalvezetésben. Ez a kiegészítés, amelyik egyre nagyobb helyet követelt magának, míg végül mindent meghatározó tényező lett, így hangzott: "... ezért igent mondunk a szocializmusra. "2 Az utóbbi években örvendetes forráskutatások indultak meg. Rövidebb színvonalas publikációkon túl három átfogó jellegű könyv is napvilágot látott. Időrendben: a Magyarországon hosszabb időt eltöltött hollandiai Jós Colija "szigorú református" szempontból vizsgálta a II. világháború utáni egyház- és teológiatörténetünket. Összegzése szerint az "egyház története nem szakadt meg, de bizonyos pontokon megszűnt a történelmi folyamatosság... az egyház engedte magát eszközzé tenni."3 Bogárdi Szabó István disszertációjában4 az egyházvezetés és a teológiai munka összefüggését (összemosódását) vizsgálja, rendkívül fejlett és éles kritikai érzékkel boncolva az ekkléziológiai herezist. Gazdag irodalomjegyzéke a tájékozódás értékes segédeszköze. Balog Zoltán az 1967-1992. közötti időszak teológiatörténetének legfontosabb forrásait gyűjtötte össze. Azokat megfelelő bevezetéssel és magyarázatokkal látta el. Jegyzetapparátusa 1996 őszéig naprakésznek tekinthető.5 1 Török István írja 1989-ben: "Bereczky Albert és Révész Imre életművének minden időkre maradandó része a bűnbánat hangsúlyozása. Későbbi igehirdetésünkben elhalkult a bűnbánat szava... Valóban kísért a bűnbánat másokra hárító alakja, személyeskedő formája, amelyik elakad a bűnbakkeresésnél. Csak a tegnapiak bűnét akarjuk megvallani." Török: Továbblépésünk közös gondja. In: Határkérdések szolgálatunkban. Bp. 1990. 173. 2 Török István: A megújulás teológiai feltétele. In: Confessio 1990. 1. sz. 122-124. 3 Jós Colijn először német nyelven írt munkája sokszorosított formában jelent meg: Wer mag wider uns sein? Bruchstellen in der Kirchen- und Theologiegeschichte der reformierten Kirche Ungarns nach dem II. Weltkrieg. Kämpen 1992. Magyarul: "Kicsoda ellenünk?" - Törésvonalak a második világháború utáni magyar református egyház- és teológia történetében. Kiskunfélegyháza, 1996. 144. 4 Egyházvezetés és teológia a Magyarországi Református Egyházban 1948 és 1989 között. Debrecen, 1995. 5 Mitarbeiter des Zeitgeistes? Die Auseinandersetzung über die Zeitgemassheit als Kriterium kirchlichen Handels und die Kriterien theologischer Entscheidungen in der Reformierten Kirche Ungarns 1967-1992. Frankfurt am Main 1997. 191
