A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - Bolyki János és Ladányi Sándor: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918-1948 KÖZÖTT - A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1916-1919-ES FORRADALMAK - Általános helyzet a századfordulón
A REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918- 1948 KÖZÖTT írta: Bolyki János és Ladányi Sándor A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1918- 1919-ES FORRADALMAK; ÁLTALÁNOS HELYZET A SZÁZADFORDULÓN Az 1859. szeptember 1-én kiadott császári nyíltparancs ("protestáns pátens") kudarca nyomán született az azt visszavonó 1860. május 15-i császári kézirat. Ezt követően a magyarországi protestantizmus vallásügyi helyzetének tekintetében afféle "félalkotmányos" állapot jött létre, amelyet az október 20-i, ún. Októberi Diploma a politikai életre is kiterjesztett: fölszámolta az immár több. mint egy évtizede tartó önkényuralmat, melyet így lassan a törvényesség és alkotmányosság rendje váltott fel. Vallásügyi vonatkozásban a kiegyezés rendjének nyitánya az 1867. május 15-én kelt legfelsőbb rendelet, amely hatályon kívül helyez minden korábbi nyíltparancsot, császári és miniszteri rendeletet, megszünteti az ezek folytán előállott viszonyokat, s elrendeli, hogy az állam és az egyház viszonyának egyes kérdései "az érdekek kölcsönös kímélete mellett, higgadt megfontolás után, alkotmányos úton rendeztessenek". 1867. május 29-én azután a magyar országgyűlés megszavazta, majd július 28-án a király szentesítette az 1867:XII. törvénycikket; a kiegyezés 69 §-ából álló törvényét. A kiegyezést követő években a magyar kormány lépésről lépésre halad előre az 1848:XX. te. szellemének, a vallásegyenlő- ségnek és az egyházak anyagi támogatásának megvalósítása terén. Ennek fontosabb lépései:- Az 1868:XXXVI1II. te. ("népiskolai törvény") szabályozta a gyermekek iskolakötelességét, valamint elismerte egyebek között a hitfelekezetek iskolaállítási jogát, ha az állami feltételeknek megfelelnek, továbbá szabályozta az állam felügyeleti jogát is a nem állami iskolákban. A törvény igen sok vitát váltott ki és aggodalomra is okot adott; az ezzel kapcsolatos - liberális és konzervatív - nézetek jórészt a Ballagi Mór szerkesztette Protestáns Egyházi és Iskolai Lap és Révész Imre folyóirata, a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyel- mező hasábjain csaptak össze.- Az 1868LIII. te., az 1848:XX. te.-re hivatkozva (de annál valamivel szűkkeblűbben, konzervatívabb módon), rendezte az áttéréseknek, a vegyes házasságból születendő gyermekek vallásának ügyét, valamint a vallásfelekezetek egyéb kérdéseit, jórészt viszonossági alapon.- Az 1883:XXX. te. államsegélyt biztosított a közép- és felsőfokú egyházi iskolák számára. 7
