A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A MEGÚJULÁS SZÜKSÉGES VOLTA - A megújulási mozgalom és a Hitvalló Nyilatkozat
tönkretétele, "kulák-listára" tétele ellen. Ebbe a kategóriába tartozik az 1952-es cikkek és hódoló nyilatkozatok sora Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából. Az egyetemes konvent elnöksége - Bereczky Albert és Kiss Roland aláírásával - Rákosi Mátyást 60. születésnapja alkalmából táviratban köszöntötte "igaz tisztelettel" fejezte ki "nemzetünk bölcs vezetőjének a magyar református egyház őszinte háláját és nagyrabecsülését". [...] "Köszönjük, - mondja a távirat szövege hogy a Magyar Népköztársaság biztosította vallásunk szabad gyakorlását, hogy gyülekezeteinkben szabadon szól az evangélium, s hogy kormányunk bőkezű anyagi támogatást nyújt egyházunknak. Kifejezésre juttatjuk szívbéli készségünket, hogy mi is igyekszünk hozzájárulni a magunk szolgálatával a béke erősítéséhez [,..]"35. - Bereczky Albert ezenkívül a Magyar Nemzet március 8-i számában cikket is írt "Rákosi Mátyás születésnapjára", amelyet felvett "A keskeny úton" című kötetébe is36. Czigány Lóránt a hollandiai Mikes Kelemen Kör 1977. szeptember 16-án tartott konferenciáján elmondott "Neved ki diccsel ejtené, személyi kultusz Ferenc József és Rákosi Mátyás korában" előadásában37 kétségbe vonja, hogy valakit is kényszerítettek volna ilyen tettre, még a 60. születésnap kapcsán is. Bereczky Albert esetében tényleg nem beszélhetünk kényszerítésről. 1953. július 19-én kelt feljegyzésében ezt írta: "Egyházunk útját" - ahogy többször cikkekben, előadásokban igyekeztem leírni (ld. A keskeny út című könyvet) - lényegében jó és engedelmes útnak tartottam. Annak tartom ma is. Nem »kényszerből« járjuk ezt az utat (»a te helyedben más se csinálhatna mást« — mondotta egyszer néhai Sz[entpéteri] K[un] B[éla]), és nem »egyházmentő« opportunizmustól. Nem is gyávaságból - ezt »félelemmel és rettegéssel« mondom, mert Jeremiás régóta és sokszor tanított arra, »csalárdabb a szív mindennél...« Hiszem, hogy a »hit, engedelmességének« útján jártunk és járunk valóban, mint magyar, református egyház." A MEGÚJULÁS SZÜKSÉGES VOLTA A MEGÚJULÁSI MOZGALOM ÉS A HITVALLÓ NYILATKOZAT A gyülekezetek lelkipásztorai közül egyre többen, akik hűséges lelkipásztori munkát végeztek ismerték fel, hogy az egyházi vezetés "keskeny útja" nem azonos a Krisztus által megjelölt "keskeny úttal", a Krisztustól reánk bízott békéltetés szolgálata nem azonos az egyház "békeszolgálatával", stb. Mivel egyre többen ismerték fel lelkipásztorok és gyülekezeti tagok egyaránt, a bizalmatlanság egyre nőtt az egyház felső vezetése és tagjai között (ami tulajdonképpen megfelelt a pártvezetés szándékainak). Néhányan hangot is próbáltak adni annak, hogy a felsőbb vezetés nem az egyház érdekeinek megfelelően 35 Református Egyház 1951. 5. sz. 1. 36 Bp. 1953. 297-300. 37 Eredetileg a "Mérlegen" (Szerk. Piri Zoltán) Utrecht, 1978. kötetben jelent meg, majd a szerző "Nézz vissza haraggal" kötetében, Bp. 1990. 70-98. 135