A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - TÖREKVÉS AZ EGYHÁZ MISSZIÓI MUNKÁJÁNAK MEGBÉNÍTÁSÁRA
ban kérik az egyházak az Állami Egyházügyi Hivataltól. Az államosításra felajánlott egyházi iskolákat épülettel és teljes felszereléssel együtt adják át..."33 1952 június 19-én az Egyetemes konvent Elnökségi Tanácsa határozatot hozott az egyházi iskolák fenntartására vonatkozóan. Ennek alapján a református gimnáziumok igazgatótanácsai egyhangúan úgy határoztak, hogy a debreceni gimnázium kivételével a négy egyházi tulajdonban lévő tanintézeteket az Egyetemes Konvent útján felajánlják az államnak.34 A Református Egyetemes Konvent Elnöksége 1952. június 28-án - az előzetes "megállapodásnak" megfelelően - levéllel fordult Horváth Jánoshoz, az ÁEH elnökéhez: "Elnök Úr! Az illetékes kollégiumi (gimnáziumi) igazgatótanácsok, valamint az egyházkerületi (budapesti egyházmegyei) tanácsok és a kon- venti elnökségi tanács határozatai alapján felajánljuk a Magyar Nép- köztársaság Kormányának átvételre a budapesti református gimnázium fiú- és leánytagozatát, a pápai és a sárospataki református kollégiumok gimnáziumait, továbbá a debreceni református kollégium leánytagozatát, valamint az ezekkel szervesen összefüggő tanulóotthonokat, az azok elhelyezésére szolgáló épületekkel (épületrészekkel), berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt. Időszerűnek látjuk ugyanis azt, hogy a felajánlott gimnáziumok a Magyar Népköztársaság egységes nevelési rendszerébe betagolódjanak, mert a gimnáziumoknak az egyház keretein belül való további fenntartása az egyház egyetemes érdekeit, valamint nevelőink és gyermekeink érdekeit nem szolgálná. Mivel az egyháznak elsősorban és főleg teológus utánpótlás céljából volna szüksége gimnáziumra, tisztelettel bejelentjük azt a szándékunkat, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium hozzájárulásától feltételezetten Debrecenben egyházi középiskolát óhajtunk fenntartani, amelynek keretében gondoskodunk arról is, hogy evangélikus gimnáziumi tanulók ebben az iskolában megfelelő arányban helyet kapjanak. [...]" - így aztán az államosítás előtti, 1948 áprilisi állapothoz képest, (amikor a református egyháznak 2 kisdedóvó, 1024 elemi iskola, 3 férfi, 1 női tanítóképző, 14 polgári iskola, 19 fiú gimnázium (internátussal), 5 leány gimnázium (internátussal), 3 gazdasági szak- középiskola, 1 felsőkereskedelmi szakiskola, 1 jogakadémia (Kecskeméten), 4 teológiai akadémia (Debreceni egyetemi karként, Budapest, Sárospatak, Pápa), az államosítás után megmaradt 4 teológiai akadémiájából 2, 4 gimnáziumából 1 maradt. 33 Országos Levéltár MDP-MSzMP Iratokban található eredetiről közli Majsai Tamás In: Pap László Tíz év... i.m. 116. 34 Természetesen ez sem ment ennyire simán, nem történt minden nehézség nélkül - ennek részletesebb tárgyalása is egy készülő nagyobb tanulmányban kerül kifejtésre. 133
