A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - TÖREKVÉS AZ EGYHÁZ MISSZIÓI MUNKÁJÁNAK MEGBÉNÍTÁSÁRA
A Magyar Dolgozók Pártja Titkársága 1951. május 4-én du. 5 órakor tartott ülésén, Révai József előadásában foglalkozott a párt egyházpolitikai kérdésével, és határozatot hozott az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról, s döntött, hogy az erre vonatkozó törvényt a Parlament fogadja el, s az ÁEH elnöke Kossá István legyen.32 (Ugyanekkor, ugyanezen határozatban dolgozták ki Grósz József kalocsai érsek — akivel alig egy esztendővel korábban fogadtatták el a római katolikus egyházzal kötött "megegyezést" - és több társának letartóztatását, perének menetét, valamint, hogy a Minisztertanács és az Elnöki Tanács hozzon olyan rendelkezést, hogy a magasabb egyházi tisztségekre való kinevezésekhez, felmentésekhez, nyugdíjazáshoz, előléptetéshez az ÁEH előzetes hozzájárulása szükséges. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az országgyűlés 1951. május 18-án, az 1951. évi I. sz. törvénnyel állította fel (és az 1989. évi 14.számú törvényerejű rendelet szüntette meg). Július 3-án pedig megszületett az Elnöki Tanács 1951:20. számú törvényerejű rendelete a főbb egyházi állások betöltésének módjáról. Július 17-én az ÁEH elnöke hivatali szobájában "bizalmas" megbeszélést folytatott Péter János püspökkel és dr. Finta István konventi főtanácsossal, amelyen jelen volt még az ÁEH részéről Horváth János elnökhelyettes és Veres Pál előadó is. Kossá István tudomására hozta az egyház vezetőinek, hogy "a református egyház a következő feladatok elé került: 1. Diakonissza szervezetek megszüntetése. 2. Egyházi földek felajánlása. 3. A kislétszámú gyülekezetek csoportosítása. 4. A teológiai akadémiák összevonása. 5. Egyházkerületek összevonása." Július 24-én a négy egyházkerület püspöke és főgondnoka az első négy sorszám alatt felsorolt kérdésről tárgyalt, másnap, 25-én az előzó' (17-i) tárgyaláson jelen voltak között újabb megbeszélés történt, amelynek értelmében a konventi főtanácsos már konkrét "ütemtervet" dolgozott ki az "egyházszigorításra". A diakonissza szervezeteket 1951. augusztus 1-tól számított négy hónap alatt, tehát november 30-ig bezáróan megszüntetik. A volt diakonisszákat részben egyházi szolgálatban, részben egyéb munkaterületeken helyezik el, illetőleg a már nyugdíjban lévők mellé továbbiakat is nyugdíjba helyeznek. (Az állam vállalta az újabban nyugdíjazott 26 diakonissza részére is a havi 108,- Ft nyugdíj folyósítását, mint a már korábbi 11 esetben is tette.) Az egyházi vezetés ígéretet tett, hogy a diakonisszák elhelyezésénél figyelemmel lesz arra, hogy egy munkahelyen háromnál többen ne legyenek, kivéve az olyan helyeket, ahol eddig is többen dolgoztak (pl. Bethesda kórház, a dunaalmási, tiszafüredi, őrszentmiklósi szeretetház), létszámukat azonban itt sem fogják emelni. Munkások szaporítása esetén ezeknél az intézmények32 A vonatkozó jegyzóTcönyvet 1. Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1. Bp. 1992. 322-324. 129