A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - TÖREKVÉS AZ EGYHÁZ MISSZIÓI MUNKÁJÁNAK MEGBÉNÍTÁSÁRA

A Magyar Dolgozók Pártja Titkársága 1951. május 4-én du. 5 órakor tartott ülésén, Révai József előadásában foglalkozott a párt egyházpolitikai kérdésével, és határozatot hozott az Állami Egyház­ügyi Hivatal felállításáról, s döntött, hogy az erre vonatkozó törvényt a Parlament fogadja el, s az ÁEH elnöke Kossá István legyen.32 (Ugyanekkor, ugyanezen határozatban dolgozták ki Grósz József ka­locsai érsek — akivel alig egy esztendővel korábban fogadtatták el a római katolikus egyházzal kötött "megegyezést" - és több társának letartóztatását, perének menetét, valamint, hogy a Minisztertanács és az Elnöki Tanács hozzon olyan rendelkezést, hogy a magasabb egyhá­zi tisztségekre való kinevezésekhez, felmentésekhez, nyugdíjazáshoz, előléptetéshez az ÁEH előzetes hozzájárulása szükséges. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az országgyűlés 1951. május 18-án, az 1951. évi I. sz. törvénnyel állította fel (és az 1989. évi 14.számú törvényerejű rendelet szüntette meg). Július 3-án pedig megszületett az Elnöki Tanács 1951:20. számú törvényerejű rendelete a főbb egyházi állások betöltésének módjáról. Július 17-én az ÁEH elnöke hivatali szobájában "bizalmas" megbeszélést folytatott Péter János püspökkel és dr. Finta István konventi főtanácsossal, amelyen jelen volt még az ÁEH részéről Hor­váth János elnökhelyettes és Veres Pál előadó is. Kossá István tudo­mására hozta az egyház vezetőinek, hogy "a református egyház a kö­vetkező feladatok elé került: 1. Diakonissza szervezetek megszüntetése. 2. Egyházi földek felajánlása. 3. A kislétszámú gyülekezetek csoportosítása. 4. A teológiai akadémiák összevonása. 5. Egyházkerületek összevonása." Július 24-én a négy egyházkerület püspöke és főgondnoka az el­ső négy sorszám alatt felsorolt kérdésről tárgyalt, másnap, 25-én az előzó' (17-i) tárgyaláson jelen voltak között újabb megbeszélés történt, amelynek értelmében a konventi főtanácsos már konkrét "ütemtervet" dolgozott ki az "egyházszigorításra". A diakonissza szervezeteket 1951. augusztus 1-tól számított négy hónap alatt, tehát november 30-ig bezáróan megszüntetik. A volt diakonisszákat részben egyházi szolgálatban, részben egyéb munkate­rületeken helyezik el, illetőleg a már nyugdíjban lévők mellé további­akat is nyugdíjba helyeznek. (Az állam vállalta az újabban nyugdíja­zott 26 diakonissza részére is a havi 108,- Ft nyugdíj folyósítását, mint a már korábbi 11 esetben is tette.) Az egyházi vezetés ígéretet tett, hogy a diakonisszák elhelyezésénél figyelemmel lesz arra, hogy egy munkahelyen háromnál többen ne legyenek, kivéve az olyan helyeket, ahol eddig is többen dolgoztak (pl. Bethesda kórház, a dunaalmási, tiszafüredi, őrszentmiklósi szeretetház), létszámukat azonban itt sem fogják emelni. Munkások szaporítása esetén ezeknél az intézmények­32 A vonatkozó jegyzóTcönyvet 1. Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1. Bp. 1992. 322-324. 129

Next

/
Thumbnails
Contents