A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A KÖZVETETT FELSZÁMOLÁSI KÍSÉRLETEK, TÖREKVÉSEK

visszalépéséről és Kiss Roland támogatásáról egyszerre lehetett "meggyőzni" Szabó Sándort.) Június 1-jei keltezéssel Muraközy Gyula egyházkerületi lelkészi főjegyző levelet kapott Kiss Rolandtól: "Olyan tanácstól indíttatva, amelyet - megítélésem szerint nem hagyhatok figyelmen kívül, - ajánl- tatásom fenntartása mellett - arra kérlek, légy szíves úgy intézkedni, hogy a főgondnokságra adandó szavazatokat június 30-tól számított 30 nap alatt küldjék be az egyházközségek az esperes urakhoz össze­gyűjtés és az egyházkövethez[!] [nyilván: egyházkerülethez] való to­vábbítás végett. Informáltatásom szerint egyházi alkotmányunk ezt lehetővé teszi. Erre a kérésre az indít, hogy felmerült olyan felfogás, amely szerint a főgondnok választás technikai lebonyolításának ilyen módja biztosítaná a püspökválasztás zavartalan lefolyását." A két "visszalépő" körlevél, az összegyűjtött szavazatok püspöki hivatalba küldési határidejének előrehozatala - az adott politikai vi­szonyok között egyáltalán nem csodálhatóan - bizonyos zavart okozott a presbitériumokban. Az 1948. szeptember 28-i egyházkerületi rend­kívüli közgyűlés (amelyen Bereczky Albertet püspöki tisztébe iktat­ták) a július 16-i szavazatszámláló bizottság jelentését meghallgatta: 464 érvényes szavazat érkezett be a főgondnoki tisztre (109 üres lap!). Az érvényes szavazatok megosztása: 210-et Kiss Roland, 197-et Kar­dos János kapott, a maradék pedig 5 más személy között oszlott meg. Erre a bizottság - felhatalmazásánál fogva - a két legtöbb szavazatot nyert jelölt között pótszavazást rendelt el, - amiből az is nyilvánvaló­vá vált a presbitériumok számára, hogy Kardos Jánosra mégis lehet szavazni. Az újabb szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság szeptember 2-i ülése regisztrálta: 378 szavazatot Kardos János, 242-t pedig Kiss Roland kapott. így tehát + 136 szavazattal a szeptember 28- i rendkívüli egyházkerületi közgyűlés dr. Kardos Jánost megválasztott egyházkerületi főgondnoknak mondta ki. - Eddig a felszín. Ekkor jött a váratlan bejelentés: Kardos János lemondott főgondnoki tisztéről: "[...] az Egyházkerület főgondnokává történt választásomat nincs mó­domban elfogadni" - írta, amelyben elsősorban nem az akadályozta meg, - amivel általában indokolni szokták, - hogy Ordass Lajos védő­ügyvédje volt, s nem is az a - talán véletlen, talán szándékolt - egybe­esés, hogy éppen a beiktató közgyűlés napjára tűzték ki az Ordass-per főtárgyalását, - hanem az, hogy Rákosiék mást szemeltek ki a Dunamelléki Egyházkerület élére, s ezt az elképzelésüket minden eszközzel végre is hajtották; emellett Bereczky azt is nagyon jól tudta, hogy Kardos János egészen más egyházpolitikai vonalat képvisel, mint amelyet ő szándékozott folytatni. Bereczky püspöki székfoglalója kitér a főgondnok választás kérdésére és szempontjaira, de a tényle­ges helyzetet - érthető okok miatt - nem világítja meg. A szeptember 28-i közgyűlés tehát - nem tehetvén mást, kissé értetlenül és "fájdalommal veszi tudomásul dr. Kardos János bejelen­tését, mely szerint az egyházkerületi főgondnoki tisztet [...] nem fo­gadja el [...]". Majd „megállapítja, hogy az egyházkerületi főgondnoki tisztség üres". Betöltésére ismét szavazást rendel el. "A szavazatok 117

Next

/
Thumbnails
Contents