A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A KÖZVETETT FELSZÁMOLÁSI KÍSÉRLETEK, TÖREKVÉSEK

kérdezte, hogy az én főgondnokká választásomhoz kell-e (most már egyesült) párt, vagy a kormány segítsége? Ezt szükségtelennek mon­dottam és köszönettel elhárítottam [...]" Ilyen előzmények után 1948. április 30-án Ravasz "magánlevelet" intézett Bereczkyhez, és hozzájárult ahhoz, hogy Bereczky azt közzétegye. "[...] Tudatában vagyok annak a rendkívül válságos helyzetnek, amivel ez a visszavonulás jár. Szeretném még azt a nagy szolgálatot megtenni az egyházkerületnek, hogy a kibonta­kozás útját egyengessem. Mindent felmérve, mindent megfontolva, [...] arra a meggyőződésre jutottam, hogy Neked kell átvenned az én szolgálatomat [...]" Bereczky május 2-án válaszolt Ravasznak. Vála­szában egyebek között ezt írta: "Döntésre kellett jutnom, s ez a döntés nem lehet más, mint az a nagyon alázatos válasz leveledre, hogy ha Isten is úgy mutatja meg akaratát, ahogyan Te helyesnek látod, a nehéz szolgálat elől nem térhetek ki [...]" Victor János körlevéllel for­dult a Dunamellékhez Bereczky Albert püspökké választása érdeké­ben, s ehhez a körlevélhez csatoltan tették közzé Ravasz levelét és Bereczkynek arra adott válaszát. (Mégegyszer közreadták Bereczky nevében ezeket az iratokat 1956 decemberében, Bereczky lemondási körülményeinek már a levert forradalom után, a győztesek szemszö­géből való beállításával, - s egyik esetben sem történt még csak utalás sem pl. a Ravasz-levélmegszületésének előzményeire.) Bereczky püs­pökké választása mellett érvelt-agitált Karl Barth Baselben, 1948. május 23-án kelt "Nyílt levél a magyarországi református egyházban élő barátaimhoz" című, széltében-hosszában publikált írása, amely Péter János tájékoztatása alapján és kérésére készült. A dunamelléki esperesi és gondnoki értekezleten, május 10-én Ravasz valóban ajánlja utódjául való jelölésre és megválasztásra Bereczky. Az atyák akkor még sokmindent nem értettek, nem tudták, mit is jelent a valóságban a "szabad egyház szabad államban" elv ér­vényesítése — kommunista értelmezésben. Nem ismerték az előzmé­nyeket sem, Ravasz miért ajánlja Bereczkyt. Leszavazták Ravaszt. Azonban a kevéssel korábban még belügyi államtitkár főgondnok je­lölt Kiss Roland "jól működött": az "ellenjelöltek" egymás után léptek vissza. Az 1948. július 16-i szavazatbontás eredménye még ilyen kö­rülmények között is: 640 szavazatból mindössze 340-nel lett Bereczky Albert a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Tisztébe 1948. szeptember 28-án iktatta be Victor János. Bereczky Albert püspökké választatásával a Dunamelléki Egy­házkerület elnökségének csak az egyik fele "oldódott meg"; hátra volt még a főgondnoki tiszt betöltése. Amint láttuk, Rákosinak erre is megvolt az elképzelése, akarata, de ezt legalább a törvényesség látsza­tával kellett volna végrehajtatni. Kezdetben úgy tűnt, ennek nem is lesz komolyabb akadálya. A Dunamelléki Egyházkerület espereseinek és gondnokainak 1948. május 10-én tartott értekezlete a főgondnoki tisztre - egyebek között - dr. Kardos János ügyvédet, a solti egyházmegye gondnokát, Kiss Roland államtitkárt és dr. Szabó Sándort, az Országos Bethlen 115

Next

/
Thumbnails
Contents