Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

FELSŐVADÁSZ REFORMÁTUS EGYHÁZA

nyolcvanas évek végén a Tudományos Gyűjtemények Adattárában kutattam, amikor Újszászy Kálmán professzor úr szű- kebb pátriám iránt érdeklődött. Amikor közöltem vele, hogy az abaúji Alsóvadászról származom, megjegyezte: „A Rákócziak földje". Majd az ottani felekezeti viszonyokra terelődött a szó, s arra, hogy a kuruc háborúk pusztításai után a betelepülők (betelepítettek) idegen ajkú - később szív szerint elmagyarosodott - római-, illetve görög katolikusok voltak. Kis hallgatás után Újszászy Kálmán megjegyezte: „Mi reformátusok, az ellenreformáció küzdelmei során elvesztettük majdnem az egész Cserehátot". Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy ebben a harcban Felsővadász reformált egyháza volt az egyik utolsó bástyánk. Már csak a história lapjain tarthatjuk számon. De így is érdemes és tanulságos.

Felsővadász község a történelmi Abaúj megyében, a Szikszó - Alsóvadász - Homrogd - Kupa - Gadna - Abaújlak közúti vonalon, Szikszótól Északra 20 km. távolságra fekszik. Az Árpád-korban királyi vadászok szolgáltató falujaként létesült. Első okleveles említése 1256-ból való, amikor már nem királyi, hanem nemesi birtok.1 Kun (IV.) László királyunk 1279-ben Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adományozta. Később, 1403-ban, a Perényi család birtokolta, 1427- ben 38 adózó portájuk volt itt.1 2 A Rákóczi család 1517-ben megvásárolta, s itt született a török verő Zsigmond 1544-ben, aki az erdélyi fejedelmi trónig emelkedett, s a család hírnevének és vagyonának megalapozója lett.3 A fejedelmi ág erről a községről vette azután az előnevét is.

Egyházáról az 1233-35. évi pápai tizedjegyzékek tudósítanak. Papja ezekben az években átlagosan 13 garas tizedet fizetett a pápa kincstárába.4

Felsővadász a XVI. század folyamán reformátussá lett. Ennek pontos körülményit és idejét nem ismerjük - lévén a reformáció egy nemzedék életét kitevő folyamat - s ennek dokumentumai nem maradtak ránk. Ezen a vidéken a hitújítás fellegvára Szikszó volt. A század derekán már bizonyosan a reformáció szellemében tanító papjai és iskola rectorai voltak. Ennek is lehetett kisugárzása, s ugyanakkor arra is következtethetünk, hogy a mezőváros vidékén

1 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. 54.

2 Engel Pál: Kamarahaszna összeírások 1427-ből. Bp. 1989. passim.

3 Csorna József: Abaúj-Toma vármegye nemes családjai. Kassa 1897. 468-482.

4 Györffy György: i.m.

86