Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A Tiszáninneni Egyházkerület 1735-1745

(hogy életüket fenntartsák) az strázsákat széjjel verték...".1 Elzárás, ebből következően széthullás fenyegette a Kollégiumot is. Szathmári Paksi Mihály professzor írta az első segélykérő levelet: „...ha bé re- késztetünk, épen nem tudom mit eszünk, mind mi, mind az ifjúság".1 2 Ennek hatására néhány nap múlva Patay Sámuel, a Kollégium fő­gondnoka, körlevelet írt az iskola érdekében. Akiket lehetett haza, vagy olyan helyi e küldtek, ahol átvészelhetőnek gondolták a hely­zetet. Sokan azonban Patakon maradtak és segítség híján: „ talán éhei hálásra is jutnának", ha zárlat alá vennék a várost. „Most vagyon ettzer ideje, hogy éreztessük azon árva Collegiummal közleni szokott Lelki kötelességünk gyümölcsét, és hanem háromszori szűk időhöz képest példásan adakozzunk".3 A kegyes jótétemények lehetnek pénz, só és vágóállat, valamint más adományok. Patay levele a pat- rónusokhoz szólt, a gyülekezeteknek Vay Abrahám írt. Ezzel egy időben értesítette Szentgyörgyi Sámuel püspököt és kérte, hogy az egész kerületre nézve intézkedjék az adományok gyűjtése végett, ő ugyanis csak néhány alsóborsodi és hevesi egyházközséget keresett meg levelével.4 A superintendens ugyan hosszasan aggodalmasko­dott a „szűkös idők"miatt, de azért maga is gyors cselekvést ígért.5 Az adakozás hamar el is kezdődött, legelőször Mezőcsát és Po­roszló körzetében. Szathmári professzor augusztusban írta, hogy a „tiszta helyekről mindent szabad behozni", és az első beérkezett adományokról is hírt adott: „Az Úr Isten áldja meg örökké a Loson tzi szép és kegyes Eklésiát és tekintetes Darvas József Uramat, mert teg­nap alkalmatos időbéli bor alamisnákkal, 186 forintokkal és 40 pén­zekkel megvigasztalták az ifjúságot.". Örömmel írta azt is, hogy „az ifjak pedig egészségesek".6 A következő hetekben akadályok merültek fel a gyűjtés körül. Vay főgondnok ezt elsősorban a szervezetlenségnek tulajdonította. Elő­fordult ugyanis, hogy a már összegyűjtött adomány ottrekedt vala­melyik helységben, hiszen, „az hova az Isten ítéleti bé esik, már ah­hoz nem térhetünk". A zárlat alá vett helyekről nem szállíthattak ki semmit. A főgondnok ezért az egyházkerület „classisokba" való fel­osztását javasolta, központi helyek kijelölésével s az adományok 1 Adalékok Zemplén Vármegye történetéhez i.m. 1896.190. 2 SRKLt. A.VI.1425. 3 SRKLt. A.VI.1429. 4 Uo. A.VI.1436. 5 Uo. A.VI.1437. 6 Uo. A.VI.1446. 77

Next

/
Thumbnails
Contents