Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)
AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A Tiszáninneni Egyházkerület 1735-1745
(hogy életüket fenntartsák) az strázsákat széjjel verték...".1 Elzárás, ebből következően széthullás fenyegette a Kollégiumot is. Szathmári Paksi Mihály professzor írta az első segélykérő levelet: „...ha bé re- késztetünk, épen nem tudom mit eszünk, mind mi, mind az ifjúság".1 2 Ennek hatására néhány nap múlva Patay Sámuel, a Kollégium főgondnoka, körlevelet írt az iskola érdekében. Akiket lehetett haza, vagy olyan helyi e küldtek, ahol átvészelhetőnek gondolták a helyzetet. Sokan azonban Patakon maradtak és segítség híján: „ talán éhei hálásra is jutnának", ha zárlat alá vennék a várost. „Most vagyon ettzer ideje, hogy éreztessük azon árva Collegiummal közleni szokott Lelki kötelességünk gyümölcsét, és hanem háromszori szűk időhöz képest példásan adakozzunk".3 A kegyes jótétemények lehetnek pénz, só és vágóállat, valamint más adományok. Patay levele a pat- rónusokhoz szólt, a gyülekezeteknek Vay Abrahám írt. Ezzel egy időben értesítette Szentgyörgyi Sámuel püspököt és kérte, hogy az egész kerületre nézve intézkedjék az adományok gyűjtése végett, ő ugyanis csak néhány alsóborsodi és hevesi egyházközséget keresett meg levelével.4 A superintendens ugyan hosszasan aggodalmaskodott a „szűkös idők"miatt, de azért maga is gyors cselekvést ígért.5 Az adakozás hamar el is kezdődött, legelőször Mezőcsát és Poroszló körzetében. Szathmári professzor augusztusban írta, hogy a „tiszta helyekről mindent szabad behozni", és az első beérkezett adományokról is hírt adott: „Az Úr Isten áldja meg örökké a Loson tzi szép és kegyes Eklésiát és tekintetes Darvas József Uramat, mert tegnap alkalmatos időbéli bor alamisnákkal, 186 forintokkal és 40 pénzekkel megvigasztalták az ifjúságot.". Örömmel írta azt is, hogy „az ifjak pedig egészségesek".6 A következő hetekben akadályok merültek fel a gyűjtés körül. Vay főgondnok ezt elsősorban a szervezetlenségnek tulajdonította. Előfordult ugyanis, hogy a már összegyűjtött adomány ottrekedt valamelyik helységben, hiszen, „az hova az Isten ítéleti bé esik, már ahhoz nem térhetünk". A zárlat alá vett helyekről nem szállíthattak ki semmit. A főgondnok ezért az egyházkerület „classisokba" való felosztását javasolta, központi helyek kijelölésével s az adományok 1 Adalékok Zemplén Vármegye történetéhez i.m. 1896.190. 2 SRKLt. A.VI.1425. 3 SRKLt. A.VI.1429. 4 Uo. A.VI.1436. 5 Uo. A.VI.1437. 6 Uo. A.VI.1446. 77