Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)
AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A püspök
Szentgyörgyi tehát a bizonytalan helyzetű pataki Kollégium ügyében tevékenykedett, lényegében Füleki András útmutatása alapján, a professzor utasításaival összhangban. Ezért később, Füleki halála után, a professzor levelezéséből ő válogatta ki a Kollégium védelme során keletkezett iratokat: „...legelső dolgunk és gondunk az volt, hogy a Collegiumra néző leveleket vegyük kezünkhöz, és minden levelet öszve hányván, nézvén, valamit találtunk,...azokat öszve szedtük"1 - amint erről ő maga beszámolt. Bécsben 7-8 hónapot tölthetett, s 1711. novemberében indult Hollandiába. Erről Balku Mihály tudósít, aki szintén a patakiak segítője a fővárosban, mint az erdélyi kancellária munkatársa.1 2 Szentgyörgyi nevét azután felleljük az utrechti egyetem hallagtói között 1712-1713- ban, ahol igen kedvezményezett helyzetben tanulhatott magyar hitfeleivel együtt, hiszen tandíjmentességet kaptak.3 Két utrechti esztendő után, 1714. február 26-án a franekeri egyetemre iratkozott be.4 Vannak nyomai, hogy peregrinációja során jó kapcsolatokra törekedett, amelyek későbbi pályáját befolyásolhatták. Levelezett ifj. Pápai Páriz Ferenccel, aki nem mulasztotta el megemlíteni őt Teleky Sándornak írt levelében, ami mindenképpen elmélyültebb kapcsolatra utal.5 S bizonyára az erdélyi peregrinusok jeles mecénásával is közvetlenebb viszonyba került, mert később, győri lelkészsége idején Teleky a külhoni akadémiára igyekvő Borosnyai Lukácsot hozzá irányította.6 Összeköttetése a patakiakkal sem szakadt meg, folyamatosan informálták a Kollégium ügyéről.7 Hollandiából hazatérve 1714-ben győri prédikátor lett, s ugyanakkor vette nőül a Bécsben megismert Nagy Erzsébetet. Házasságukból három fiú és két leány született. Győri lelkipásztorkodása mellett a református rendek országgyűlési prédikátora volt. Győrben 14 esztendőt töltött, ami sok teherrel járhatott, hiszen a református egyház gyakori ellenreformációs zaklatásnak kitéve élt akkor a városban.8 1 SRKLt. A.V.972. 2 Uo. A.III.452. 3 Segesváry Lajos: Magyar református ifjak az utrechti egyetemen. Debrecen 1935.10., 24. 4 Hellebrandt Árpád: A franekeri egyetemen tanult magyarok. TT1886-87.198. 5 Peregrinuslevelek 1711-1750. Szerk. Hoffmann Gizella. Szeged 1980.18. ‘ Uo. 303. 7 SRKLt. A.III.452. 8 Liszkay József: A Nagy-Győri evangéliomilag reformált egyház múltja és jelene. Győr 1868. 23. 54