Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)
ELŐSZÓ, írta: dr. Mészáros István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke
zi és hatalompolitikai helyzete következtében a XVI. század közepe óta az egész ország viharos helyzetéhez képest viszonylag szélvédett terület. Ez különösen az ellenreformáció idejének első szakaszára érvényes. Bécs messze van, a török hatalom előrenyomulása e terület déli határain megállt, jóllehet az időszakos betörésektől e terület sem volt mentes. Az erdélyi fejedelemség hatóköre gyakran kiterjedt erre a térségre, mely különösen a XVII. század első felében jelentett védelmet. E viszonylagos védettségnek a következménye, hogy egyházkerületünk területén sok műemléképület megmaradt és a református hitvallás bástyái is erősebbek voltak. Sárospatak a Rákóczi család birtokának mondható, I. Rákóczi Qyörgy erdélyi fejedelem felesége e városban lakik, pártfogója és felvirágoztatója az ekkor már több mint százéves Kollégiumnak. A puritanizmus kibontakozása Tolnai Dali János vezetésével jelentős mértékben szintén e Kollégium életéhez kapcsolódik. Ezzel szinte egy időben Comenius is itt működik. Jelentősen megváltozik a helyzet a török hatalom visszavonulásával és főképpen az erdélyi fejedelemség hanyatlásával és megszűnésével. A református hitvallás helyzete nehezebbé válik, de a történelmi örökség bázisai még védelmet jelentenek. Amikor a Tiszáninneni Egyházkerület területéről beszélünk, természetesen a történelmi Magyarország viszonylatában gondolkodunk, mely magában foglalta a mai határainkon túl élő magyar reformátusságot is. Szeretettel ajánlom e kötetet az olvasók figyelmébe abban a meggyőződésben, hogy az ebben leírt történelem a mi történetünk, melynek olvasása hitben épít, és segít megharcolni mai harcainkat az élő hit jegyében. Miskolc - Sárospatak, dr. Mészáros István a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke II
