Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)
AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A tiszáninneni püspökválasztás előkészítése
A TTSZÁNINNENI PÜSPÖKVÁLASZTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE Carolina Resolutio, III. Károly király vallásügyi rendelete, 1731. március 21-én jelent meg. Szűkre szabta ugyan a protestáns felekezetek életterét, mégis volt annyi haszna, hogy törvényes alapot jelentett a megmaradásért vívott küzdelemben. (A klérus tiltakozott is ellene.) A rendelet - már idézett - 5. §-a arra késztette a protestáns egyházakat, hogy elrendezzék a superintendentiák függőben lévő helyzetét. A reformátusok részéről több kérdés is felvetődött: hogyan szervezzék a kerületeket, s ezen belül tisztázásra várt a Tiszántúl és a Partium viszonya, valamint a samarjai és a dunántúli egyházvidékek egyesítésének elrendezése.1 S ami minket legfőképpen érdekel, milyen megoldás szülessen a tiszáninneni egyházmegyék ügyében. Ráday Pál - aki a református egyház szolgálatában múlhatatlan érdemeket szerzett - a királyi rendelet megjelenését követő hetekben Bécsbe sietett tájékozódni.1 2 Május vége táján hazajőve, tapasztalatairól levelekben számolt be: „Elhitettem magammal, hogy a religióbeli punctumok már ekkoráig mindenütt publicáltatván, az ellenkező fél sok hibás és veszedelmes interpretátiókat hoz ki belőle, (...) mindazonáltal magam is most térvén bécsi utambul, amit ott ezen matériában bizonyosabban kitanulhattam, szükségesnek ítéltem pro directione quibus competit megírnom, és hogy ahol a mieink erőtlenebbek, rettentésekkel meg ne csalattassanak, azokkal leendő communicatioját recommendálom kegyelmednek...".3 A sorokból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a Carolina Resolutio katolikusok általi helytelen, a protestánsokra nézve „veszedelmes" értelmezése késztette a levél íróját, hogy az uralkodóhoz közel álló körökben tájéko1 Géresi Kálmán: Ráday Pál levele a tiszántúli ref. püspökhöz. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező (MPEIF). Debrecen 1877. 482. Csáji Pál: A magyarországi református eklézsiák... i.m. 40. 2 Ladányi Sándor: Ráday Pál, az egyházpolitikus. In: Ráday Pál Emlékkönyv. Szerk. Esze Tamás. Bp. 1980. 105-111. Uő. Ráday Pál, az első református egyetemes főgondnok. In: ThSz. 1978. 48-54. Zoványi Jenő: Egyetemes főgondnok és főconsistorium a Magyarországi Református Egyházban. Bp. 1903. 5. 3 SRKLt. A.VI.1575. Az ismeretlen címzettnek írt levelet közölte Zoványi Jenő: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár (MPEA). Bp. 1902. 20-22. 29