Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A világiak szerepe az egyház kormányzásában

egyházfegyelmi bíráskodásban döntő szerep jutott a prédikátornak, az ítélet végrehajtásában pedig a községi tanácsnak. Az egyházlátogatásokat rögzítő gondos feljegyzések a legtöbb esetben tartalmazták a lelkész, a tanító mellett a bíró nevét, s igen gyakran a tanácstagokét is. Meghatározó szerepe volt a világi hatóságoknak - városi magisztrátus, faluközösség tanácsa - a lelkipásztor és a tanító alkalmazásában. Ugyancsak ők rendelkeztek azok javadalmairól, egyházi javak kezeléséről. A vármegye, mint közigazgatási közület, hasonlóképpen intézkedett számos egyházi ügyben.

Nálunk a presbitériumok - tehát a község vezető testületétől különböző egyházközségi önkormányzat - megszervezését éppen a reformált helységek felekezeti homogenitásának megtörése ösztönözte első renden.1 A vegyes vallású község református eklézsiáját nem vezethette a vegyes vallású világi hatóság. Elvi-teológiai alapon a presbiteriális rendszer bevezetését a puritánok sürgették.1 2 Küzdelmük során igen élesen vetődött fel ez a kérdés. A már emlegetett szatmárnémeti zsinat elismerte ugyan elvi létjogosultságát e szervezetnek, létrehozását azonban akkor nem tartotta időszerűnek.3 Tiszáninneni nyoma is bőven akad ennek a kérdéskörnek. Az 1651. évi liszkai zsinaton például a lelkipásztorok többsége úgy foglalt állást, hogy nem ismernek el más hatóságot egyházi ügyekben, mint a tanácsosokat a bírákkal az egyes egyházközségekben.4 Ennek a határozatnak gyülekezeti vetülete a sárospatakiak állásfoglalása az egyházlátogatóság előtt: „...nem akarnak egyéb presbitériumot ismerni, hanem aminémű Medgyesi Pál uram pataki lakása előtt is volt Patakon, azaz ministri cum senatoribus et judicibus administrant ecclesiasticam disciplinam".5 A presbitériumok ügye majd az első püspök hivatalba lépése után rendeződik Tiszáninnen, amit a maga helyén ismertetünk.

Más volt viszont a helyzet a felsőbb egyházi testületek irányítása terén. Amíg az egyházközségek vezetésében a lelkész mellett túlnyomóan világiak tevékenykedtek, addig az egyházmegyéket, kerü1 Révész Kálmán: A presbyterium legelső nyomai hazai ref. egyházunkban. PSz. 1892. 419-446. Pokoly József: Az első magyar ref. presbytérium keletkezése és szervezete. PSz 1901. 202-220.

2 Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak... i.m.

3 Kiss Áron: Egyházi kánonok... i.m. 88.

4 SRKLt. Protocollum Kgg. 1.2. 261. Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak... i.m. 263.

5 „... a lelkészek a tanácsosokkal és a birákkal gyakorolják az egyházfegyelmet". SRKLt. Protocollum Kgg. 1.3. 56.

20