Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

PATAK ÉS ERDÉLY

tetlen felemelkedésekben láttatja meg magát. Lázadás a halállal - minden nemű halállal - szemben, vagy ha úgy tetszik: hadüzenet a romlásnak. S eszünkbe jut a XIX. század eleji pataki Kövy tanítvá­nyok Nándor vármegyéjének jelmondata: „Dőlni ne hagyd"! S gon­dolatainkba villan az is, hogy „Pataki szellemről" is esett már szó.1 S talán itt van az igazi titka a korábban feltett kérdésre adandó lehet­séges válasznak, hogy ti. mi vonzotta Patakra az erdélyieket és mi munkálta a folyamatosan létező szellemi-lelki kapcsolatot. Az erdélyi diák és tanár otthonra talált a Bodrog partján. Szólunk még arról is, hogy Patak és Erdély kapcsolatát színesítette az a gyakorlat, hogy Erdélyből többen választották teológiai magán­tanári vizsgáik helyéül a pataki főiskolát.1 2 Az első ilyen egy kolozs­vári káplán, Zoványi Jenő volt 1889-ben. Zoványi a teológiát is Pata­kon végezte, majd ő lett az utóda Warga Lajosnak az egyháztörténeti tanszéken. (Kár, hogy sebeket ejtve és kapva távozott). Szécsi Ferenc felvinci lelkész Nagyenyeden kezdte el magántanári vizsgáit, de Pa­takon fejezte be 1895-ben. Ezek az alkalmak oly szempontból is jelentősnek bizonyultak, hogy bizonyos betekintésre adtak lehetőséget a vizsgázónak a pataki, a vizsgáztatónak - a századfordulón éppen frissülő - erdélyi lelki­szellemi világba. Igen érdekes ebből a szempontból Ravasz László 1907-ben letett magántanári vizsgája. Révész Kálmán kassai lelkész és abaúji esperes már elhatározta, hogy fiát Imrét Kolozsvárra küldi tanulni: „az ország legelső modern református teológus- internátusába..., olyan tanárok keze alá, akikéhez hasonló szerencsés összeválogatású gárda akkoriban egyetlen más magyar református teológiai főiskolán sem működött".3 Részt vett azonban a magánta­nári vizsgán ami teljesen meglepte: „Fiam, mégsem adlak én téged Kolozsvárra - mondta. „Most jövök teológiai magántanári vizsgájáról egy igen kiváló tehetségű fiatal embernek, bizonyos Ravasz László­nak, aki az üresedésben lévő kolozsvári gyakorlati tanszékre van ki­szemelve. Hát az ő liberalizmusát és modernségét már mégis csak sokallom. Nem tartom kívánatosnak, hogy a hatása alá kerülj". Ré­vész Imre utal arra, hogy Ravasz Révész Kálmán „problémátlan deb­receni ortodoxiájához" képest volt liberális és modern, s amikor újra 1 Barcza József: A pataki szellem. In: Pataki Füzetek 3-4. Miskolc. 1-18. 2 SRKLt. K.e.III.36. 3 Révész Imre: Vallomások. Bp. 1990. 20-21. 133

Next

/
Thumbnails
Contents