Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

PATAK ÉS ERDÉLY

tetlen felemelkedésekben láttatja meg magát. Lázadás a halállal - minden nemű halállal - szemben, vagy ha úgy tetszik: hadüzenet a romlásnak. S eszünkbe jut a XIX. század eleji pataki Kövy tanítványok Nándor vármegyéjének jelmondata: „Dőlni ne hagyd"! S gondolatainkba villan az is, hogy „Pataki szellemről" is esett már szó.1 S talán itt van az igazi titka a korábban feltett kérdésre adandó lehetséges válasznak, hogy ti. mi vonzotta Patakra az erdélyieket és mi munkálta a folyamatosan létező szellemi-lelki kapcsolatot. Az erdélyi diák és tanár otthonra talált a Bodrog partján.

Szólunk még arról is, hogy Patak és Erdély kapcsolatát színesítette az a gyakorlat, hogy Erdélyből többen választották teológiai magántanári vizsgáik helyéül a pataki főiskolát.1 2 Az első ilyen egy kolozsvári káplán, Zoványi Jenő volt 1889-ben. Zoványi a teológiát is Patakon végezte, majd ő lett az utóda Warga Lajosnak az egyháztörténeti tanszéken. (Kár, hogy sebeket ejtve és kapva távozott). Szécsi Ferenc felvinci lelkész Nagyenyeden kezdte el magántanári vizsgáit, de Patakon fejezte be 1895-ben.

Ezek az alkalmak oly szempontból is jelentősnek bizonyultak, hogy bizonyos betekintésre adtak lehetőséget a vizsgázónak a pataki, a vizsgáztatónak - a századfordulón éppen frissülő - erdélyi lelkiszellemi világba. Igen érdekes ebből a szempontból Ravasz László 1907-ben letett magántanári vizsgája. Révész Kálmán kassai lelkész és abaúji esperes már elhatározta, hogy fiát Imrét Kolozsvárra küldi tanulni: „az ország legelső modern református teológus- internátusába..., olyan tanárok keze alá, akikéhez hasonló szerencsés összeválogatású gárda akkoriban egyetlen más magyar református teológiai főiskolán sem működött".3 Részt vett azonban a magántanári vizsgán ami teljesen meglepte: „Fiam, mégsem adlak én téged Kolozsvárra - mondta. „Most jövök teológiai magántanári vizsgájáról egy igen kiváló tehetségű fiatal embernek, bizonyos Ravasz Lászlónak, aki az üresedésben lévő kolozsvári gyakorlati tanszékre van kiszemelve. Hát az ő liberalizmusát és modernségét már mégis csak sokallom. Nem tartom kívánatosnak, hogy a hatása alá kerülj". Révész Imre utal arra, hogy Ravasz Révész Kálmán „problémátlan debreceni ortodoxiájához" képest volt liberális és modern, s amikor újra

1 Barcza József: A pataki szellem. In: Pataki Füzetek 3-4. Miskolc. 1-18.

2 SRKLt. K.e.III.36.

3 Révész Imre: Vallomások. Bp. 1990. 20-21.

133