Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

PATAK ÉS ERDÉLY

minden esély megvolt arra, hogy külhoni tanulmányaikhoz szükséges anyagiakat tanítóskodásuk során összegyűjtsék.

A közrendű diákok mellett nyilvántartották a nemesi származású- akat is Patakon. Ezt a névsort 1627-től kezdődően ismerjük.1 A száműzetésig (1671) 712 nobilis subscribált, közöttük 21 volt az „erdőntúli". Ez talán önmagában véve nem nagy szám, mégis, rendkívül fontos volt az erdélyi nemesek jelenléte, mert az otthoni nemesi társadalomban is ébren tartotta a pataki kollégium iránti felelősség- érzetet és a támogatás gyakorlását.

Ez a diákátjárás a kollégium „megháborításáig" rendszeres volt, bár ha nem tömeges, létszámában sem jelentéktelen. A visszatérési kísérletek során, majd pedig a végleges visszatelepedés után egy ideig, 1682-1730 között, 190 diák jött ki Erdélyből. Zömükben nem voltak erdélyi származásúak, néhány azonban ilyen is akadt. Amikor pedig véglegesen rendeződött a marosvásárhelyi és a pataki iskola viszonya, még mindig jöttek erdélyi diákok Sárospatakra. A matricula 1731-1777 között 9 diákot jelöl „transylvanus"- ként, négy nem erdélyiről pedig azt mondja, hogy oda ment. A XVIII. században tehát a diákátjárás esetlegessé és rendszertelenné vált. Majd szinte teljesen meg is szűnt.

Az 1617-1671 között Patakon tanult 80 (59 közrendű, 21 nemes) erdélyi diák közül emeljünk most ki néhányat.1 2 Itt van mindjárt Kovásznai Péter, akiről elmondja az anyakönyvi bejegyzés, hogy Patakra a Debreceni Kollégiumból érkezett. Itt a törvényeknek 1639- ben írt alá, majd két év múlva már a Hegyalja jelentős településén, Mádon vezette az iskolát, hogy az így szerzett pénzen külföldre mehessen tanulni. Erdélyi püspök lett 1668-ban.

A dési származású Dézsi Márton 1661. június 4-én subscribált, s a feljegyzés szerint dicséretesen folytatta tanulmányait. Paeceptor és esküdt deák lett, s mint ilyen a könyvtár őréül is megválasztatott. Majd senior lett 1665-ben, s ez esztendő őszéig maradt Patakon. A matriculában azt is megjegyezték neve mellett, hogy „cocceista". Ebbéli teológiai elveiért később éppen a neves tanár, Pósaházi Jánossal kénytelen éles vitát folytatni. Neve előfordul Patak egyik féltve őrzött kincsében is. A Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsámra fejedelem1 Hörcsik Richard: i.m. 116-188.

2 Az életrajzoknál különösen is figyelembe vettük: Zoványi Jenő: Lexikon i.m. és Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 1-14. Bp. 1891-1914. A továbbiakban ezen műveket külön már nem jelöljük.

119