Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG A XVII. SZÁZADI EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK TÜKRÉBEN

volt más, mint jobbágyportánként egy tyúk. Toronyáról és Csarna- hóról több földnek a tizedét is átadta a földesúr a pataki egyháznak. A tized korábban ugyan egyházi járandóság volt, de a XVI. században szekuralizálták. A kilenced viszont régi földesúri javadalom volt, de a pataki egyház ilyet is nyert patrónusaitól. Olvashatunk azután ilyen tételeket is: „ Hét bor az úrtól'. Vagy."Az ardai malomból, Lorántffy uram rendeléséből sabbathalé...", azaz a végardói malom szombati jövedelme is parokiális célokat szolgált a földesúr jóvoltából. A patrónusi támogatás a sárospataki reformált eklézsiát a leggazdagabbá tette Zemplén vármegyében, pedig a hegyaljai mezővárosok sem voltak szűkmarkúak ebben a tekintetben.

Megtaláljuk annak is nyomát forrásunkban, hogy a földesúron kívül istenfélő pataki polgárok szintén gyarapították egyházukat a nekik adatott mérték szerint. Sárosi András egy darab szőlőt, Nagy Péter két földet hagyott az eklézsiának. S azt is olvashatjuk, hogy: „Pankotai András hagyott testamentomban két földet az Capla- nyoknak. Az egyik vagyon az Mondolás szőlőnek fél szélről, az Tó felől hatodik föld, kinek alsó szomszédja Ferenc Deákné földje, felső Szőts Györgyé. Ez az föld az alsó Caplan házhoz való. Második föld az Bot kő erdőnek napenyészet felől vagyon, az két út között, az egyik vége az Forró kúti útra megyen, felső vége az középső Megyeri útra, és ez az felső Caplan házhoz való".1 A patakiak tehát nem csak „az fő pásztorról", hanem „az Caplanokról" is gondot viseltek. A javadalom tekintetében a két másod-lelkészi állás közeledett egymáshoz. Erről Rákóczi György - aki Lorántffy Zsuzsanna kezével elnyerte Patakot is - így gondoskodott: „Azpataki Ecclesiában való két Caplanoknak táplálására, valakinek az pataki hegyen szőleje vagyon, tartozzék egy köböl bort adni az bor dézsmán"1 2 De maga az első pásztor is hozzájárult kollégái fizetésének javításához „Petrahón és Ardón hasonlatosképpen egy-egy tyúkkal tartoznak, melyeket az Pásztor, régen jó akarattyából az két Caplannak engedett, egyik faluét egyiknek, az másikét másiknak.3

Szólnunk kell még az iskoláról is, bár az szinte külön történet, de mégsem egészen független a gyülekezettől. Vannak bizonyos találkozási pontok, melyekre most is kitérünk. Annál is inkább, mert az iskola eredetileg az egyházközség intézménye volt. így azután bizo1 SRKLt. Protocollum Kgg.1.3/a. 210.

2 Uo. 211.

3 Uo. 29.

96