Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

II. rész - IX. A dicséretek

Amikor azonban a zsoltárokról, mint gyűjteményről beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a zsoltárok-könyvének. műit egésznek a felirata a héber kánonban a n^nn szó. ez pedig a szóból származik és dicséretet, dicsérő éneket jelent."4

A LXX. a szót inkább atvéco = dicsérni szóval fordit (IKrón. 23,5; 23..30; 25,1.3; 2Krón. 8,14; 20,19; 20,20.22; 23,12; 31,2; Esd. 3.10.11; Zsolt. 18,4; 22,24.27; 33,2; 35,18; 48,11; 51,17; 56,11; 63,6; 66.2;, 69,31; 71,8.14; 78,4; 79,13; 84,5; 101,19.22; 107,32; 109; 113,2; 115,17; 117,1; 119,175; 135,2.3;, 145.21; 146,2; 147,1.12; 148,1; 149,1.3; 150,1.2.3.4.5.6; Péld. 31,28.30; Jer. 20,13; 31,7, s csak néhány esetben a b|i.véco szóval: 2Krón. 7,6; hol kifejezetten Dávid zsoltárairól van szó! 23,13; 29,30; Zsolt. 22,23; 40,4; 71,6; 100,1; 119,171; 148,14, de ide sorolhatjuk az Újtestamentumból azokat a helyeket is, hol kifejezetten, vagy értelmileg Dávid zsoltárairól van szó, de melyek í>p.vóc;-ként említtetnek: Mt. 26,30; Mk. 14,26; Ap. Csel. 16,25.

A fentiekből a következő megállapításokat vonhatjuk le:

1. A héber szó "O és a LXX. \f/aXp.óc; fordítása az egyes zsoltárok feliratában nem a zsoltárok lényegét, vagy faját, az ének műfaját akarja lelőni, hanem inkább zenei utasítás az előadás módjára nézve, hogy t i. hangszer kíséretében kell előadni.

2. A megmagyarosodott zsoltár szavunk is annyit jelent a szó etimológiai értelmében, mint a "ipr-tpaXiüót;- psalmus. Nem többet és nem kevesebbet.2"1

3. A zsoltár lényegét és műfaját a ‘PÓH szó fedi fel.224 * 226 ez a szó az egész gyűjtemény feliratának alapszava is, melyet a LXX. atvéoo vagy ixrveco, arvecn; vagy épvóq szavakkal fordít.

4. Az atvéco vagy ■bp.váco pedig nemcsak szavakkal leírt dicséretet, a „dicsérés tényét"’jelenti, hanem éneklést, énekmondást is. Elég talán a 150. zsoltár 1-5 verseire és a 137. zsoltár 3. versére hivatkozni.

5. Abból pedig, hogy a LXX. a bbn -t, majd a’ivéco, majd Lp.vétó szóval fordítja, következik, hogy a fordítás idejében a bbn görög megfelelője nem egyetlen szó az a’ivéco volt, hanem árnyalati különbséggel a i>p.vécü is. Az aiveaic, és "buvói; szavak közötti különbség csak formális lehetett. Talán az ének felépítettségének a módjában, vagy a himnusz ünnepélyesebb voltában rejlett.

A Bibliai Lexikon227 „Zsoltárok kve.” címszava alatt az alábbiakat olvashatjuk: „A zsoltárokat, a zsidóság vallásos életének e felülmúlhatatlan

224 R.B. Girdlestone: i.m. 220.

2:5 R.B. Girdlestone: Synonims of the Old Testament. Theire Bearing on Christian Doctrine. Grand Rapids. 1948 220.

226 ,,bbn” (Ass.”eilu) fényes, ragyogó, világos, tiszta. Eredeti jelentése fényleni, megvilágosítani, s hangosan felkiáltani. Talán több mint a görög So^á^cu. F.i.h.

93