Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - IX. A dicséretek
cséretekhez és a lelki énekekhez is Pál apostol intésének megfelelően. (Ef. 5,19; Kok 3,16). A dicséretek egyházunk drága értékei. Gyülekezeteink szeretik és szeretik énekelni. Ha pedig szeretik, eleve le kell mondani egy olyan értékelésről, mely az énekek egyes fajtái között oly értelemben állapít meg különbséget, hogy a zsoltárra a jelző felső-foka illik, a dicséretek a középfok, a lelki énekeket ellenben csak alapfok illeti meg. Az egyik legitim helye az énekeskönyv, a másik csak megtűrt, a harmadik befurakodott. A szeretet elfogad, s legfeljebb egy olyan értékelés gondolható el, mely arra lmja fel a figyelmet, mi az a különösen jó és szép, kedves és gyönyörűséges, ami miatt szeretjük és ami miatt ragaszkodunk hozzá. A dicséretekkel, mint egyházi énekekkel való foglalkozás közben sok olyan kérdésre akadunk, melyek válaszra várnak. Ilyenek: A dicséret szó bibliai gyökere, fogalma és jelentése. Van-e érték-különbség a zsoltár, dicséret és lelki ének között? Van-e szükség zsoltár mellett dicséretekre is az egyházban? És ha igen, miért? Végül mi a dicséret tartalma és mi legyen az énekeskönyvünk dicséreteinek a köre? 1. A dicséret szó bibliai gyökere, jelentése és fogalma. „Jézus korában csak zsoltárokat használtak a hivek. A Szentírás ószövetségi részében találunk egyes kifejezéseket főleg a „dicséret"’ szót, de ez nem éneket jelent, hanem emberi cselekedetet, a dicsérés tényét. így pl. a 22. zsoltár 26 versében: Felőled lesz dicséretem. Néha a dicséret szó a zsoltár helyett áll, így a 2Krón. 29,30 versében: „És megparancsolá Ezékiás király és a fejedelmek a lévitákban, hogy az Urat dicsérjék a Dávid és Asszáf próféta dicséreteivel... ” Ne tévesszen meg bennünket a dicséret szónál Máté evangéliumának 26,30 verse sem: „És dicséretet énekelvén kimenének az Olajfák hegyére.” Az utolsó vacsora után Jézus Krisztus tanítványaival együtt - zsidó szokás szerint - a 115-118 zsoltárt énekelte, a páska lakomán énekelni szokott Haliéi második felét (Pongrácz József: Máté evangéliumának magyarázata. 248-249 és 250 oldal). Pál és Silás is a börtönben Filippiben imádkozván, énekkel dicsőítették az Istent (Ap. Csel. 16,25).”220 „A dicséretek magyar elnevezés eredetijét a görög hümnoi, a lation hymni, magyarrá válva himnusz néven találjuk a görög és latin nyelvű Szentírásban és alatta az Isten Igéjének, a Szentírás valamelyik részének a változatlan formában való éneklését, mint pl. a 10 parancsolat, Miatyánk, Zakariás, Mária, Simeon éneke, vagy annak kibővítését, parafrázisát, vagy pedig az Ige alapján készült vallásos énekeket értették.”221 Pap Ferenc különben tárgyilagos és alapos dolgozatának megállapítása szerintünk téves. Ennek a tévedésnek magyarázatát abban látjuk, hogy amint ő mondja „nem 220 Pap Ferenc: Dicséreteink értékelése ref. theológiai szempontból. Zsoltároskönyvünk az Ige mérlegén, c.k.-ben. 94-114. 2 1 Dr. Patay Pál: A ref. kegyesség énekeskönyvünk tükrében. Tanulmány a fenti k.-ben 138. 91
